Gyors, fájdalmas, munkával teli, szenvedős és egyszerre mégis olyan gördülékeny. Az első kb 3 hét pokolian szar volt, nem tudok rá mást mondani, egyszerűen azt éreztem, hogy ilyen rossz műtét utáni állapotom fizikailag még nem volt. Sehogy sem volt jó, se fekve, se állva, se ülve, ezért egész nap csak jajjogtam, miközben mégis azt gondoltam, keményen tűröm. Nem pihentem egy percet sem, végig a munkára koncentráltam, sokat jöttem-mentem a lakásban, jó sokszor volt a mosdóban káromkodásom, mert naponta 3x kellett rám mosni (hiába minden módszer és kütyü, nekem a pisilés nem ment és állandóan letaláltam magamat, minden igyekezet ellenére). Az alvás nehéz volt, hajnalokig fent voltam, erős fájdalom csillapítókat szedtem napi 3-4-et.Aztán a 4. hét körül mintha elvágták volna, hirtelen minden jobb lett. Könnyebbé vált az alvás, a fekvés, az ülés.2 sebnyílásom volt, egy kb 1 centis a jobb combon a hajlatban, a másik pedig a popsi V-alakban (ez még most sem jó, de már nem izgulok). Használtam rá mindent, amit az orvos kért, erről a weboldalon részletesen be is számoltam. Már az előző műtétek miatt azért elég sok tapasztalat miatt önjáró is voltam. Tudtam, mire mi kell, mit hogyan kell kezelni.Savó kb 4,5 hétig volt, napi 2-3 fehérneműt cseréltünk és naponta mostuk a kompressziós domina szerkómat. Ha egyszer ennek vége, elégetem, az biztos. Ennél borzalmasabb ruhadarab a világon nincs, ezt komolyan mondom.Már sportolok, muszáj is, hiszen 1 hét múlva csoportos fitnesz vizsgám lesz. Még kompressziós ruhában megyek, mert nem akarok bajt, védem a bokámtól a mellig mindenemet, a kompressziós domina cucc egyben tart és haskötőt is viszek. Ezt 6 hétig kellene egyébként hordani, de mivel aktívan mozogni kezdtem, azért ráhúzok még 1-2 hetet, hogy tartsák a szöveteimet és izmaimat ezek a kompressziós anyagok.

A képen látható a 6 hetes 360 fokos hasplasztika. Ez minden szempontból gyönyörűen számít. Egyetlen helyen sem volt sebnyílás. Kisebb savórészek voltak (ezek nem vészesek), de halvány, vékony, láthatatlan csík lesz, ez már most látható. Összetett plasztikám volt: térdtől combtőig nagy combplasztika, 360 fokban teljes hasplasztika és szeméremdomb helyre állítás, csípő és fenék plasztika.Mit mondjak? Imádom a fenekemet. Soha ilyen jó seggem nem volt, egész életemben borzalmasan eltorzult, nagy, hájas popsim volt, amikor lefogyott, akkor petyhüdté vált. Ezt megemelték, szép kerek lett. A csípőmről minden felesleges bőr, háj lekerült, a hasam is lapos.Minden fájdalom után megérte az egész.Most pedig elkezdődik a sportos életem és amit csak tudok, kihozok ebből a testből.

NEM! Ki akarná magát összevissza szabdaltatni? Nem akartam, de elcsesztem sok éve és nem volt más esélyem arra, hogy 38 évesen újra normális testben élhessek.Kívánom, minél kevesebben éljék át ezt. Nem mindenkinek fog kelleni bármilyen plasztika. Ez viszont genetika és elhízási idő függvénye. Sajnos, a sport jelentéktelen erővel bír rá. Hiába kezd el valaki sporttal fogyni, azt nem fogja befolyásolni, hogy a szövetek mennyire károsodtak és a bőr mennyire tágult ki. Feszesebb tónusokat és izmokat fog adni a sport, de a bőrt nem fogja összehúzni, mert a kettőnek semmi köze egymáshoz. A bőr egy pontig rugalmas, de ahol bőven 100 kg felett, hosszú évekig van kötényhas vagy óriási comb, ott sajnos kicsi az esély arra, hogy ez maradandó bőrlógás nélkül megúszható legyen.DE, senki ne keseredjen el, ha már évek óta túlsúlyos, mert akármilyen is lesz a testünk fogyás után, százszor inkább jobb, mint kövéren, lelkileg és egészségügyileg rosszabb állapotban leélni egy életet.Én ezt nagyon elrontottam, legyen hát előttetek példa a történetem, tanuljatok belőle és lépjetek minél előbb.Magam részéről befejezettnek tekintem ezt a plasztikai sorozatot, mert mindent elmeséltem 4 év alatt erről az egészről.

Hát itt tartok!