A 90 napos program más mint az eddigiek

2020.01.19


90 napos haditerv





Ez a program teljesen másként mutatja meg, hogyan kell hatékonyan életmódot váltani.


Tipikus hiba az életvitel változtatásra készülők esetében az, hogy 2 dologra fókuszálnak: étrend és mozgás. Alapvetően igazuk is lenne, hiszen csinálhatsz Te bármit, ha továbbra sem változtatsz az étrenden, akkor az elhízás gyökere sem fog változni. A mozgásszegény életmódból kiszakadva egy rendszeres sportolást beépítve az életedbe rengeteg pozitív élettani hatást észlelhetsz. Ez első sorban így együttesen a diéta és sport beiktatása után fogyásban mutatkozik meg. A mérlegen vagy centiméterekben, ruhaméretben jelentkezik a projekt sikere. És a hiba forrás ott bukik ki, hogy ez a változtatás az esetek nagy részében nem marad tartós, sőt, lényegesen több a feladással járó életmódváltások száma, mint azok, amelyek jelentős fogyással és súly megtartással végződnek.Mert az a bizonyos hibaforrás szinte szóba sem kerül vagy nem fektetünk rá elég hangsúlyt. Ez pedig a mentális erőforrás megteremtésének és a stressz kezelésének együttes eszköztára.

Hiszen az egész életmódváltáshoz kitartás, akaraterő, önfegyelem (önkontroll) szükséges.

Ebben pedig aktív szereplő a mindennapi stressz. A stressz alapvetően egy vészhelyzet vagy konfliktus helyzet, amit a szervezetnek orvosolnia kell a túlélés érdekében. Ehhez minden funkciót mozgósítani kell, mert a folyamatos, tartós és sokszor észre sem vett, feszített életritmus miatt folyamatos a nyomás, ami felborítja az anyagcsere folyamatokat. Stressz kialakulhat számtalan tényező miatt: család, gyermek, párkapcsolat, munkahely, pénzügyi helyzet, aggodalom bármi miatt, viták, tragédiák, rossz élmények, bosszantó (sokszor bagatell) dolgok, igazságtalan/méltatlan szerep valamilyen élethelyzetben, kudarc, tanulás, stb. Ezek mind-mind dominóként indítják el a stresszel együtt járó folyamatokat a szervezetünkben. Ezeket az élményeket, érzéseket, stresszes helyzeteket a szervezet kompenzálással kezeli. A vegetatív idegrendszer közvetlen beosztottja a hormonrendszer. Az egész szervezet működését a belső elválasztású mirigyek irányítják azáltal, hogy hormonokat bocsátanak ki, amelyek egymással összefüggően végzik a feladataikat, kommunikálnak egymással.

Stressz helyzetben a mellékvese stresszhormont termel, ez a kortizol.

Ez felel azért, hogy túlélő üzemmódba kapcsoljon a testünk. Egy stresszmentes életben ennek termelése ingadozó. Vészhelyzetben több van belőle, de ha elmúlik a vész szituáció, értéke lecsökken. Csak sajnos a mai civilizációs problémák és a túlhajszolt életmód okán egy szűnni nem akaró, magas stressz tart fogságban bennünket. A kortizol ahhoz kellene, hogy egy olyan vészhelyzetben, mint amikor például a Szavannán kerget egy oroszlán, a test minden létező, mozgósítható segítséget megkapjon. Ennek feltétele, hogy az izmok gyors energiához jussanak, ezért a glükóz (energiaforrás) arányát növelni kell a sejtekben. Ha az oroszlán elől futva, loholva elmenekülnénk, akkor az izmok a keletkező glükózt elégetnék, visszaállna a nyugalmi helyzet. De manapság nem az okoz stresszt, hogy oroszlánok kergetnek bennünket, hanem az előbb említett aggodalomra okot adó élethelyzetek egy fizikai aktivitás és menekülési kényszertől mentes érzelmi, lelki stresszt idéznek elő. A folyamat tehát ez: kialakul a stressz szituáció (vagy sok esetben ez folyamatos és ismétlődő), a mellékvese kortizolt termel. A kortizol emelkedése növeli a sejtekben a glükóz arányát, magasabb vércukorszint keletkezik ezáltal egy tartósan magas kortizol szint mellett. Gondolj bele, hogy egy inzulinrezisztens vagy diabéteszes esetében az egyébként is problémát okozó glükóz szint még magasabb lesz stresszes helyzetekben, ami az inzulin hasnyálmirigy által történő termelését is magával húzza. Menekülés nincs, stressz marad, a kortizol szint magas, vércukorszint magasabb a kelleténél.

A folyamatos kortizol szint miatt kifárad a mellékvese, a folyamatos és túlzott inzulintermelés miatt kifárad a hasnyálmirigy. A hormontermelő mirigyek egymással kommunikálnak, a magas kortizol szint zavarja a többi hormon kommunikációját: a pajzsmirigyet, a agyalapi mirigyet, petefészket.

És mivel a hormonháztartásban minden mindennel összefügg, borul az egész rendszer. Ezért történik az, hogy egy inzulinrezisztens esetén gyakori a pajzsmirigy probléma, a mellékvese kifáradás, a menstruációs probléma, a sikertelen fogamzás, stb. Az állandó fáradékonyság, a pihenés ellenére történő nehéz ébredés, az éjszakai izzadás, mind-mind ennek a jele.Rendben, de mi lehet erre a megoldás? Hiszen az életünkben fennálló aggodalmakat nehezen tudjuk csillapítani. Ha túl magas a lakáshitel és csökken a bevételünk, vagy ha állandó a konfliktus helyzet a párkapcsolatban, akkor a stressz jelen van. Ha akarjuk, ha nem.

Megoldás: a jelen lévő stresszt kell tudni kezelni!

Nagyon sok nő nem veszi észre, hogy a saját testképe/önképe miatt mennyi belső feszültséggel él. Okai:
  • A tükörkép sem tetszik
  • A párkapcsolatban több ez irányú piszkálódás ért már (kicsit kikerekedtél, szívem...)
  • Számos sikertelen fogyókúra van mögötted
  • Nem találsz számodra tetsző vagy méretben passzoló ruhákat
  • Nőiségedet elveszítetted önmagadban - pld. szülés miatt vagy szimplán túlsúly okán
  • Mindig feladod, soha nem sikerül
  • Örökké halogatod ezt a döntést és egyre nehezebb rávenni magad
  • Nem bírsz leállni az evéssel
  • Érzelmi evőnek gondolod magad
  • Egyre több az egészségügyi probléma, a kísérő hormonális gondok
Ezek soha nem fognak változni és folyamatosan tartós stressz állapotot, ezáltal kortizol szint emelkedést okoznak, ami rengeteg egyéb hormonális, érzelmi és egészségügyi kárt von magával.Ezért, ha csak a diéta és a sport kerül szóba életmódváltás esetén, 95% az esélye annak, hogy ez a próbálkozásod is csak fogyókúra lesz és nem végcél, illetve nem lesz tartós és nem hoz jelentős változást az életedben.

A 90 napos haditerv ezért 3 témával foglalkozik:

  • táplálkozás
  • életviteli kérdések (sport, alvás, pihenés)
  • stressz, mentális erőforrások, érzelmi evés