A szokás hatalma - 1. rész - Reggeli rutin

Régóta foglalkozom önvizsgálattal, mert az elmúlt 22 hónap alatt ráébredtem arra, hogy az eddigi kifogásaim mind abból fakadtak, hogy rendszertelen életvitelem mellett olyan berögzült szokásokat követtem, amelyek sokszor hátráltattak. Amikor egy álom megfogalmazódik, - például egy fogyási tervben - akkor legtöbbször arra koncentrálunk, hogy táplálkozásban és sportban minél erőteljesebb fordulatokat vezessünk be a napokba. Rendszerint olyan mentális felkészülés és önismeret nélkül, ami komolyabb menedzselést igényelne. Minden fogyókúra arról szól, hogy mit egyél, hogyan sportolj és ebben nagyjából ki is merül a tanácsok sora. A hiba sokszor abban rejlik, hogy a tanácsok mögött nincs valódi megpróbáltatások leküzdése, azaz aki megír egy hangzatos diétát egy magazin oldalán, rendre nincs tisztában a nagy fogyások lelki hátterével. Én magam is sokszor csábultam el havi lapok csoda diétáira, működtek is ideig-óráig, aztán meg tarthatatlan volt mindegyik. De akkor mi a megoldás? Miért nem képes egy ember hosszú távon arra, hogy megtervezett diétát, fogyókúrát vigyen tömérdek napon keresztül megingás, csalás, félbehagyás nélkül? Saját válaszomat önmagamban találtam meg, de nem könnyű egyetlen posztban meg is fogalmazni.

Egy reggel, tavaly, úgy keltem fel, hogy egy nap mindent jegyzetelek magamról. Kíváncsi voltam, mit rontok el a nap végére, amiért erőteljesen indulok felkelés után, majd estére alább hagy a lelkesedésem és újra a hűtőhöz nyúlok olyan ételért, amiért bizony nem kellene.

Megvizsgáltam, hogyan zajlanak reflexből a napjaim, amikre eddig egy picit sem figyeltem oda és meglátom, mi kerekedik ki belőle egyfajta "külső szemlélőként" a naplemente után. Jómagam 9 lépés alatt jutottam el addig, hogy a nap indulásom megkezdődjön és az ágyból a munkaeszközömbe, az autómba kerüljek.

1. lépés

Valljuk be, sokan azzal indítjuk a reggelt, hogy azonnal a mobilunk után nyúlunk. Én még ki sem takaróztam, fel sem ültem, előtte beléptem a közösségi oldalaimra, a kedvenc csoportjaimba, a messengerbe, a viberre, aztán megnéztem az érkező leveleimet. Mindezt a mobilon. A mai technika már annyira kézen fekvő szó szerint, hogy egyetlen eszközön bármire képes vagyok. Ezen a reggelen azon kaptam magam, hogy nagyjából 10-15 percem ment el arra, hogy böngészgettem, olvastam, pörgettem a social felületeken vagy épp válaszoltam egy viber üzenetre. Esetleg megnéztem egy feliratkozott csatornám youtuberének aktuális videóját. Felébredtem, s napom első néhány perce ezzel telt.

2. lépés

Amikor végeztem, jöhetett a reggeli toalett és fürdőszoba rutin fürdéssel/zuhanyzással együtt.

3. lépés

Én reggelente mindig éhes vagyok, ezért reggeli nélkül nem tudok elindulni. Szeretek főzni, reggelit készíteni, ezért ez fénypontja a reggeleknek. Ha korog a gyomrom és már nem ettem 8-10 órája lefekvés óta, nem csoda, hogy éhes vagyok. Reggeli kipipálva.

4. lépés

Már javában igyekeztem az életmódom szerint élni ezen a napon, így a reggeli mellett az aznapi menüm előkészítését is megejtettem. Bepakoltam a hűtőtáskába a tízórait, ebédet, uzsit és útra készen álltam.

5. lépés

Még a konyhában ezzel párhuzamosan minden reggel a kiskutyáim kapnak reggelit, reggeli simimacit. :) És egy pici móka után szaladhatnak is a kertbe játszani.

6. lépés

Öltözködésben gyakran voltam gondban, ahogy azon a napon is. A mit vegyek fel téma egy nő életében vagy nagyon egyszerű vagy nagyon bonyolult. Nálam néha könnyen ment, máskor meg mosásért kiáltott a szennyes ládám.

7. lépés

Nem szoktam magam gyakran sminkelni, nem az a típus vagyok hétköznapokon. Fontos találkozókon, eseményeken szánok elég időt erre, de egy átlagos napon nem tartom fontosnak. Tudom, hogy vannak, akik smink nélkül el sem indulnak otthonról. Na én nem ilyen vagyok. Magam természetességében gyakran mutatkozom. Ez azon a napon sem vett el sok időt tőlem. Egy pöttynyi BB krém és némi ajakbalzsam és nálam ez már maga a smink hétköznap esetén.

8. lépés

Ki szokta magát "szelfizni"? Ki nem? Ma már nem néznek furcsán az emberek egymásra az utcán, ha azt látják, hogy a másik saját magát fotózza. Természetes része lett életünknek az insta és egyéb közösségi terek miatt, hogy készítünk magunkról fotót és bohóckodunk a barátainkkal vagy épp feltöltjük a profiljainkba. Arról nem is beszélve, hogy a napi kajánk fotózása ma világkorát éri. Így reggelente én is sokszor fotózom az ételeimet.

9. lépés

Irány az autóm.

Összegezve

Az autóba ülésig a következő lépéseken mentem át azon a vizsgált reggelen: mobilommal ébredtem, elvégeztem a reggeli tisztálkodást, reggeliztem, összekészítettem a napi elemózsiát, megetettem a pupákjaimat és játszottam velük picit, kerestem magamnak az napi ruhát, készítettem egy kaja fotót és magamról egy szelfit, majd beszálltam második otthonomba, az autómba és elindultam dolgozni.

Így elsőre ez teljesen normálisnak tűnik - egy szingli/család nélküli nő életében -, semmi kivetni valót nem látok a reggeli készülődésben. Így elsőre. Azonban ha egy kicsit jobban a mélyére ások a reggelemnek, akkor már komolyabb önvizsgálatot is tarthatok arról, hogy miért így és miért ezt csinálom alvás után.

Rutin. Ez az a cselekvés, amit gyakori ismétlés után zsigerből, automatikusan csinálunk és ehhez nem kell magunkat külön figyelmeztetni. Ösztönösen végezzük, így szoktuk meg, ezért így tesszük minden áldott reggel, ha csak nem zavar be valami váratlan dolog. Ha nincs zavaró tényező, akkor ez egy mindennapos, átlagos reggel.

Felmerül bennem a kérdés, hogy van bármi hatása ennek az egész napomra? Van jelentősége, hogy reggel hogyan és mivel töltöm az indulás előtti perceimet? Befolyásolja az aznapi motivációmat, kitartásomat, hogy reggel hogyan indult a napom?

IGEN! VAN!

Indulhatna teljesen másképp is a reggelem. Tölthetném magammal is a reggeleket. Sokan panaszkodunk arra, hogy nincs ÉNIDŐM, nem tudok magammal foglalkozni eleget, egész nap rohanok, soha nincs időm magamra és hulla fáradt vagyok estére. Mikor foglalkozzak magammal?

Az ÉNIDŐ fogalma szerintem sokaknál tévesen szerepel a szótárukban. Az ÉNIDŐ nem feltétlenül csak azt jelentheti, hogy van naponta 2 órám magammal törődni és akkor senki és semmi ne zavarjon, mert most épp ÉNIDŐM VAN.

Számomra nagyon sok változást eredményezett az, hogy a napszakokra vetített rutin cselekvéseimet felülvizsgáljam és helyet varázsoljak bennük az SAJÁT életemre anélkül, hogy lemondanék más fontos dolgokról, pld. a kiskutyáimmal való játékról reggeli után. Megszámoltam hány olyan alkalom volt a napom során, amikor nem kellett mással foglalkoznom: például fogat mostam, zuhanyoztam, reggelit készítettem, bepakoltam a táskámba, elindultam a munkahelyemre autóval (tömegközlekedéssel), kimentem a mosdóba 4-5-ször a munkahelyemen, ebédeltem a munkahelyemen, hazafelé indultam autóval (tömegközlekedéssel), vacsorát készítettem, fogat mostam, zuhanyoztam, mosogattam, mosást intéztem, felporszívóztam, felmostam, kiteregettem, kivasaltam, összehajtogattam a ruhákat, tornáztam, eltöröltem a mosatlant, főztem más napokra. Rengeteg olyan pillanat van a napunk során, amikor elpazaroljuk az ÉNIDŐNKET.

Az első, amit megváltoztattam az életemben, hogy kitűztem egy olyan dátumot, ahol van időm (hétvége, szabadnap pld.) és konkrétan meg tudom tervezni az életmódváltásom apró lépéseit. Ennek egyik oszlopos része az ÉNIDŐ bebetonozása a mindennapokba. Így napszakról napszakra megállapítottam, mikor van időm gondolataimmal és álmaimmal foglalkozni. Rengeteg időm van a nap során, amikor végig tudom gondolni, mi az aznapi feladatom, célom. Cél az pld., hogy egy 3 hónapos életmódváltó szakasz minden egyes napján reggelente azzal indítom a napomat, hogy összefoglalom, mit kell tennem, hol tartok, milyen érzéseim vannak és milyen változásokat érzek. Ehelyett a kezemben a mobilom van vagy akár youtube videót nézek vagy épp lenyomom a szundit 10-szer, de felkelhetnék jóval korábban is.

A reggeli rutinok szokásaink alapján rögzülnek. A szokások megváltoztatásával a rutinok is át tudnak alakulni. Ehhez viszont valóban szükséges egy önvizsgálat, amiben feltárjuk azt, hogy eddig hogyan éltünk, miért nem volt időnk saját magunkra és milyen apró léptek vezethetnek el az új, élhető szokások bevezetéséhez. Új szokás az eddigi rutincselekvésként végzett mosogatás, mosás, teregetés, vasalás, stb. alatt saját belső hangunk meghallgatása. Ezek a percek tökéletes ÉNIDŐK arra, hogy tervezzünk, gondolkodjunk, összegezzünk, megfejtsünk, elmélkedjünk. Olyan szokásokkal élünk együtt, amelyek sokszor feleslegesek, ezekre túl sok időt szentelünk vagy épp nem figyelünk oda fontosabb dolgokra. Gyakori a szundi funkció használata ébredéskor. A legpazarlóbb időnek tartom életünk során. (Sokszor) 9 perc nyűglődés az ágyban egy előre eltervezett felkeléshez képest. Ebben a 9 percben rengeteg olyan gondolat férne el, amely szükséges lenne ahhoz, hogy este elkerüljük annak a bizonyos hűtőnek a kinyitását. Úgy is mondhatnám, hogy (sokszor) 9 percnyi ÉNIDŐT alszunk át szundik alatt.

Az életmódváltást végezzük, de nem éljük meg és nem fogalmazzuk meg magunknak, mit érzünk. A belső hangunk örökké szunnyad. Rengeteg időnk lenne magunkra, de nem vesszük észre. Át kell csoportosítani a gondolatokat, napi feladatokat tudatosan.

Hogy a végére járjunk egy teljes napnak és a végén összegezzük, mit tehetünk másként, folytatom legközelebb a Napközbeni rutinokkal.

Következő részek:

A szokás hatalma - 2. Napközbeni rutinok

A szokás hatalma - 3. Esti rutinok

A szokás hatalma - 4. Hogyan változtassunk a rutinokon?

OLVASS TOVÁBB! - Van még pár bejegyzésem, ami érdekelhet.
Ha van kedved, tarts velem az egészséges életvitelt bemutató utamon és kövess a facebook oldalamon illetve csoportomban.