2019 az én évem lesz

2018.12.28

Közeleg a Január 2-a. Sok gondolat van bennem, ha visszatekintek az elmúlt évre. Azért másodikát írok, mert 31-én és 1-jén még lebegünk a két év közötti küszöbön és lélektanilag az élet forgataga, a hétköznapi élet Január 2-án kezdődik el. Ez minden esztendőben egyfajta mágikus újrakezdés lehetőségét biztosítja számunkra. Számomra is. Nem voltam ezzel másképp 2017-ben és 2018-ban sem. Az biztos, hogy eddigi 35 évem alatt életem legmozgalmasabb 2 évét tudhatom magam mögött csupán egy döntéssel: nem akarok már duci lenni többé. Mindig én voltam "A" duci mindenhol és a kívülálló, aki örökké érzékeny volt saját kövérségére. Egy szóval megsiratott bárki, aki szóba hozta, hogy fogynom kellene és minden ilyen jó szándékkal megáldott ösztönzés szívig markolóan fájt, talán pont azért, mert mindennél jobban tudtam, hogy nem jó így élni.

2018-ban a tanulás, a fejlődés, a tervezés volt előtérben és sok pontos céltáblámon számos lépést ki tudtam pipálni. Elérkezik lassan annak az ideje is, hogy megalkossam a 2019-es frissítést és letöröljek véghez vitt részcélokat vagy épp felírjak újabbakat. Van bőven. Tele van a fejem álmokkal. A fogyás és az ezzel járó egész mindenség pozitív hozadéka, hogy dominószerűen dőlnek lábaim elé az új ábrándok és születnek a gondolataimban új feladatok.

Ha bármit ki kellene ragadni, mi az, amit javasolhatok bárkinek az évkezdésre, akkor arra meg próbálhatnék válaszolni tömören is és nagyon-nagyon sokat tudnék is róla beszélni.

Röviden azt üzenem a világnak:

Ha van álom, cél, feladat, amit meg kell valósítani, akkor tegyétek félre az örökös kifogásokat és teljes erőbedobással koncentráljatok a lehetőségekre. Mindig azt szoktam mondani, hogy akkor vagyok elégedett magammal, ha minden olyan lépést megtettem, amire nekem volt ráhatásom, amit én tudtam befolyásolni. Hiszen az élet folyton elénk dobál akadályokat és váratlan terheket, amelyekbe rendre kapaszkodunk, így kifogásként tökéletesen helyt is állnak. Amiben teljesen másképp kell gondolkodni a sikeres célmegvalósításokhoz az az, hogy a nehezített pályát nem annak tekintjük, hanem lehetőségnek, ahol kreatívan vagy akaraterőnket használva kell végig haladni. Olyan soha nem lesz, hogy minden klappol és az ölünkbe hull. Rendre azok az emberek tudnak elérni sikert, akik valóban sokat tesznek érte. Teljesen mindegy, ki és hogyan, de mindent elkövet azért, hogy egy tervet teljesítsen. A változás soha nem jön el, ha semmit nem teszünk érte. Ha fogyásról van szó, akkor egyértelműen abban rejlik a titok, hogy tervezzünk, célokat tűzzünk ki és rendszerbe foglaltan, tudatosan tegyünk önmagunkért. Másképp ez nem fog működni.

Sokszor hallom azt a kifogást, hogy nehéz ellen állni a finom falatoknak és a stressz örökösen közbe szól, ezért győz az evés. Nos, ezek a legnagyobb önámítások és kifogások, amelyeket bárki felhozhat.

Az az igazság, hogy észre sem vesszük, hogy egész évben folyamatosan terveket szövünk, célokat tűzünk ki és azokért rendre mindent meg is teszünk. De ezeket természetesnek vesszük, mert egyszerűen zajlik az életünk és valamiféle normának tekintjük a döntéseinket. Pedig ezek mögött pont olyan célok és álmok vannak, mint a fogyási tervek mögött. Mire gondolok? Őszintén, gondold végig magadban, az elmúlt év során hányszor terveztél el valamit, amit nagyon szerettél volna és hányszor érted azt el. Nagyon egyszerű szemléltető példák:

  • Megtetszett egy színházi darab vagy mozifilm és megszervezted a barátnőiddel/rokonaiddal, hogy elmész és leszervezted, jegyet vettél rá.
  • Akartál magadnak egy új ruhát vagy cipőt és addig jártad a lábadat, míg meg nem találtad.
  • El akartál utazni nyáron egy kis pihenésre és utánajártál, megszervezted, kifizetted, megvalósítottad.
  • Eladtad a lakásodat, hogy újba költözhess. Végig jártad a teljes procedúrát, intézkedtél esetleg a banki hitelednél is. Folyton jöttél-mentél, intézkedtél.
  • Új kertet álmodtál meg, ezért végig jártad az összes kertészetet neked tetsző virágok és bokrok miatt. Heteket töltöttél az udvaron.
  • Újra akartad festeni a lakást vagy megálmodtál egy új belső kialakítást, ezért átrendezted e szerint.
  • Kirámoltad az egész szekrényedet és kiválogattad a régi ruháidat. Talán még el is vitted rászorulóknak.
  • Nem voltál elégedett a munkahelyeddel, ezért addig kerestél és jártál interjúkra, míg nem találtad meg a számodra tetszőt.
  • Évek óta halogattad a fogaddal kapcsolatos szépészeti beavatkozást és hónapokig jártál miatta a fogorvoshoz.
  • Rendet tettél a konyhádban, újra rendeztél minden edényt, fűszert, a kamrádat is.
  • Elmentél 1-2 wellnesz hétvégére vagy kirándulásra, átutaztad miatta a fél országot.
  • Régi álmod volt a bécsi karácsony, hát kiutaztál és megnézted.

Ezek pontosan ugyanolyan kiötlött ábrándok voltak, mint az, hogy egészségesebben élhess, lefogyj. Folyamatosan, egész évben mást sem csinálunk, csak álmodozunk, tervezünk, megvalósítunk. Hiába a sok munka, stressz, váratlan feladat, akkor is megannyi apró ábrándodat valósítottad meg az év során. Csak emlékezz vissza mennyi mindent tudnál még így felsorolni magadnak. Hiszen egy év 52 mozgalmas hetet és 365 teljes napot tartogat számodra folyamatosan. Tudod milyen sok idő ez? És tudod, hányszor vesztegettük már el ezt a sok időt, ahelyett, hogy tényleg eldobtuk volna a kifogásokat? 12-szer 52 hetem ment el arra, hogy sajnálkozva híztam. Miközben 2-szer 52 hét alatt elértem célom 80%-át.

Mennyivel könnyebb lett volna az a 12 év, ha ezt a két évet az elején teszem meg önmagamért (nem most) és élhettem volna elégedetten, kiteljesedve 10 éve már. Én nagyon sokat hibáztam és bármennyire is akartam változtatni, sokáig halogattam, toltam magam előtt a fontos döntéseket. Könnyebb volt mindenre ráfogni, hogy most épp nincs időm fogyni. Sosem volt elég időm, holott az utóbbi 2 évben a legtöbb időt képes voltam erre szánni. Fogyni csak addig nincs időnk, míg nem is akarunk igazán törődni ezzel.

Bárcsak ne kellene célként kitűzni 2019-ben a testem regenerálását a plasztikai sebésznél. De sajnos kell, másként nincs esélyem elégedett életre. Ezért az én nagy célom 2019-ben, hogy plasztikai sorozatom végére érve elkészülhessem rólam az ÉN NAGY FOTÓ ALBUMOM az új külsőmről. A megérdemelt képsorozat, amiből bizonyosan fotókönyvet készíttetek emlékül és alig várom, hogy megosszam veletek is, akik végig követtetek.

Nekem ez lesz az első olyan év, ahol kimondhatom, ez tényleg az én évem, MERT VÉGRE ÖNMAGAM LEHETEK!