24. nap | Döntés - akarod/nem akarod

Az életvitel változtató küldetésünk minden ember életében ugyanazokat a tényezőket és buktatókat hordozza magával. Mi akarunk változni, de ehhez komoly döntések és tettek is kellenek. Fejben nem elég tudni, fizikailag is el kell indulnunk étkezésben, mozgásban, mentálisan.

Mi mindent kell megváltoztatunk vagy másképp csinálnunk?

ÉTKEZÉS:

• Számunkra megfelelő kalória és makró arányokat kell bevezetni (alapanyagcsere felett és tényleges energia igény alatt kell étkeznünk).
• Rendszeressé és rendszerezetté kell tenni előre megtervezett étrenddel a napi étkezési tervünket.
• Minőségi tápanyagokat kell beiktatnunk. Nem az ár szerint minőségi egy élelmiszer, hanem a tápanyagtartalom, vitamin és ásványi anyag kitettség, a glikémiás index alapján tekintünk ezekre ilyen vonatkozásban.
• Ki kell zárni a feleslegesen hozzáadott cukrot, fehér lisztet, adalékanyagokat, ízfokozókat.
• El kell kerülni a hirtelen nagy vércukor ingadozásokat.
• Sokszínűen, kiegyensúlyozottan érdemes menüt készíteni.

Minden döntés kérdése!

Senki sem születik kitűnőek nagy akaraterővel. Mindenki csak akkor képes elérni kitűzött álmokat, ha azokat célnak tekinti, ezekért lépéseket tesz. Mindenki pontosan ugyanabban a cipőben jár. A célok kialakulnak, idő és energiaráfordítással meg lehet ezeket valósítani, de ezeket elérni soha nem lehet gördülékenyen. Hiszen közben csak úgy egyszerűen zajlik az élet. Az élettel együtt pedig érkeznek a nem várt feladatok, terhek, problémák. A nehezebb lelki terhek, stresszes szituációk és a rohanós életritmus pedig szembe találkoznak a kísértésekkel.

Minden életmódváltás a kísértések kritikus pontjain dől el a siker vagy a halogatás irányába!

Minden a döntéssel kezdődik: változni szeretnék. Ha tényleg belső motiváció és változtatni akarás áll a háttérben, akkor a mérleg nyelve afelé mozdulhat, hogy tényleg akarjuk. Ha nincs kellő belső tűz, akkor eléggé sosem akarja senki. Ezért kiinduló pont bizonyosan az: fáj-e már eléggé annyira, hogy mindenképp változtatni akarok az életvitelemen.

Ha van belső késztetés, mi magunk határozzuk el, akkor akarjuk. Ha akarjuk, akkor megértjük azt, hogy ehhez terv kell. Igen, terv kell.

A terv része:

• Hogyan vágunk bele?
• Milyen módszert választunk?
• Mennyi idő alatt szeretnénk és mit szeretnék elérni?
• Milyen eszközeink állnak ehhez rendelkezésre?
• Milyen szokásokat kell megváltoztatni?
• Milyen új szokásokat kell bevezetni?
• Milyen tudás és információ van a birtokunkban ehhez?
• Milyen nehézségeink adódhatnak?
• Kire számíthatunk ebben?
• Kitől kérünk segítséget, ha szükséges?
• Milyen konkrét célt szeretnénk elérni?
  

• Stb.

Ha készen áll a terv és a célkitűzés is megtörtént, jöhet a terv szerinti cselekvés. Az élet adta szituációk nyomán adódhatnak olyan helyzetek, amikor eltérünk a tervtől. Ha eltérünk, akkor már belép az a tényező a harcunkba, hogy mégsem akarjuk eléggé, mert nem tesszük azt, amit elterveztünk.

Ha terv szerint cselekszünk, még akkor is szembe jön a kísértés, s ez végtelen alkalommal ismétlődhet. A nagy kérdés mindig az, hogyan reagálunk a kísértésekre!

Ha felbukkan, két féleképpen tudunk dönteni: engedünk ennek vagy a gyökerét keressük meg a feltörekvő vágynak. A kísértés esetén felmerül-e, hogy el akarok térni a célomtól és tervemtől. Ha igen, miért akarok eltérni a célomtól? Miért nem fontos eléggé ahhoz, hogy ne adjam fel az elhatározásomat.

Egy tudatos életmódváltó eszközöket használ annak érdekében, hogy az érkező kísértéseket megfelelően, hatékonyan tudja kezelni. Egy olyan életmódváltó, akinek céljai és motivációja nem erős, nehezen látja be, hogy milyen hibákat követ el és azokat újra és újra meg is teszi. Nem tanul belőlük. Ezért örökös újrakezdő.

A tudatos életmódváltó, aki a kísértést jól kezeli:

• Használ támogató eszközöket (naplót, feladatlistát, célkitűző füzeteket),
• Előre tervez étkezést, napirendet, célfeladatokat,
• Dokumentálja a célkitűzéseket, a feladatokat, az eredményeket,
• Blokkokra osztva kitűz elérendő lépéseket, célokat és azokat folyamatosan visszakontrollálja.

Az örökös lázadó, aki nem akar eléggé változni, nem kezeli jól a kísértéseket:

• Nem használ támogató eszközöket és ezeket időrablásnak gondolja,
• Nem szeret tervezni,
• Nem szereti a célokat megfogalmazni, a lépéseket visszamérni,
• Nem is hajlandó belátni, hogy a kitartásának hiánya pont ezek miatt alakul ki újra és újra.
  

Elkészítettem saját életmódváltásom során szerzett tapasztalataim alapján a döntési táblámat, a döntések lehetséges kimenetelét, eszközrendszerét.

Hogyan tudsz változtatni azon, ha nem akartad eddig eléggé?

1. Csináld másképp, mint eddig, mert ahogy eddig neki fogtál, nem vezetett eredményre.

2. Gondolkodj másképp, mert ahogy eddig tekintettél erre, nem vezetett előre!

3. Ne tekints úgy egy tervező feladatra vagy célkitűzésre, hogy erre nincs időd és energiád, mert arra mindig kell legyen időd, hogy akarj változtatni olyan élethelyzeten, amiben a tét a jólléted, az egészséged, az önbizalmad, a kiegyensúlyozottságod és a boldogságod.

4. Ha kísértés előtt állsz (pld. megtervezett napi menüd után este kétségbeesetten toporzékolsz a hűtő előtt, hogy nem bírod és enned kell valami mást is...), akkor menj végig a tudatos életmódváló által alkalmazott kérdéseken:

1. Mi váltja ki az ingert?
2. Mit szeretnék ezzel megoldani, csillapítani, kezelni?
3. Mi a célom?
4. Mi történik, ha félrelépek (ismét)?
5. Mi történik, ha kitartok?
6. Segít a "bezabálás" a helyzetemen?
7. Meddig engedek még a majd holnapnak?
8. Mivel tudom kiváltani az étvágyamat (kiváltó cselekvés - duci szívvel könyv)?
9. Mit érek el azzal, ha ma sem lesz sikeres a napom?
10. Mit tettem meg eddig a változásért?
11. Fontosabb az étel, mint az életem, az egészségem, a testem?
12. Ha mindenképp győz a kísértés, mi lenne, ha jó étellel tenném és nem a megszokott "szenny" ételekkel? Biztos nem elég csak pár falat sajt és zöldségkarika?