28. nap | Csalni vagy kitartani

2019.11.04

A legtöbb diétázó azt a kérdést teszi fel nekem, amikor megkapja tanácsaimat, hogy "de ezt lehet-e, ez belefér-e, ezt miért nem lehet, azt miért nem lehet enni...". A válaszom mindig nagyon egyszerűen indul, aztán persze részletesen igyekszem elmagyarázni azt, mit is jelent az életvitel tudatos és következetes megváltoztatása. Sokak fejében még mindig nem tiszta, hogy a fogyókúra, a diéta és az életmódváltás között mi a különbség.

Van-e egyáltalán különbség?

A fogyókúra általában időszakos kúrát jelent, amikor egy rövid távú célt szeretnénk elérni bizonyos határidőn belül. A diéta legtöbbször egészségügyi célú, valamilyen tápanyagban korlátozott étrend. Az életmódváltás egy életre szóló elköteleződés az egészségtudatos, kiegyensúlyozott, tartós életvitelszerű szokások bevezetésére, megtartására.

Mindannyian fogyókúráztunk már életünk során - jó eséllyel.  Ismerjük az ezzel járó megvonásokat, majd az ezt követő gyeplő elengedését és a visszahízással egybefonódott jojo effektus kínzó marását.

Egy-egy fogyókúrával elért eredményt pillanatok alatt tudunk romba dönteni, semmivé tenni, feledésbe meríteni. Mert nevében is szerepel: kúraszerűen alkalmaztuk, lévén olyan kalóriában csökkentett megvonásokat tartalmazott, amelyet nem lehet tartósan folytatni.

Itt szeretnék is véget vetni a kúrák és diéták elemezgetésének és térjünk át az életmódváltásra. Hiszen blogom és munkám célja is az, hogy tartós életvitel változtatásom élményeit és olvasóim törekvéseit is úgy mutassam be, aminek maradandó hatása lehet bárki életére. Fogyókúrázni ugyanis mindenki tud (1 napig, 1 hétig, 4 hónapig, stb...), de életmódot váltani JÓL nagyon keveseknek sikerül, mert attól a perctől kezdve, hogy a hízásért felelős rosszabb szokásokat tartósan visszaengedjük az életünkbe, azonnal be is fejeződött az életmódváltásra törekvésünk és kezdetét veszi a hízás.

Ezért az én nyelvezetem szerint az életmódváltás definíciója egyértelmű, ám elég összetett: olyan életviteli szokások együttes megváltoztatása, amelyeket tartósan, élhetően, eredményesen tudunk beépíteni az életünkbe nagymértékű megvonások nélkül, kiegyensúlyozott táplálkozás és aktívabb sportos élet mellett, melynek mellékhatása a fogyás, a hormonális egyensúly és egy egészségesebb, fitt testkép és önkép.

Ez egy velős mondat, amely magában foglalja, hogy a tartós életmódváltáshoz egyszerre több tényező is szükséges:

  • kiegyensúlyozott, élhető, fenntartható étkezési módszertan,
  • rendszeres, heti szintű sportolás,
  • motiváció és célorientált gondolkodás,
  • célravezető szokások beiktatása, rosszabb (rutinszerű) rossz szokások kiiktatása (minimalizálása),
  • ezek együttes, tartós fenntartása az életünkben.

Ez eddig teljesen egyértelmű, érthető és logikus. Mindenki tudja az elméletet és mindenki kész arra, hogy változtasson (ha tényleg akar). A probléma forrása mindig az eszközrendszer megléte (vagy hiánya), a motiváció megteremtése (vagy megtalálása), a célok fókuszban tartása (vagy erre való törekvés hiánya).

Az életmódváltás 3 komoly részből áll:

  1. Felkészülés, tervezés, célkitűzés
  2. Fogyási szakasz és testsúlyreform megvalósítása
  3. Életvitel megőrzése, tartóssá tétele, következetes egyensúly megtartása

1. Felkészülés. Ebben a szakaszban már nagyon sokan elbuknak, ugyanis legtöbben pont ezt hagyják ki, ami egyébként gyökere lenne az életre szóló megreformálásnak. A posztsorozat első napjaira vissza tudsz lapozni, ahol részletesen bemutatom, hogyan lehet ezt jól csinálni.

Önvizsgálat: itt olvashatsz róla

Céltervezés: itt olvashatsz róla

Hibás rutinok: olvashatsz róla 3 fejezetben is: 1., 2., 3.,

A fogyási program mentális síkon dől el. Ezért tisztában kell lenned saját erősségeiddel, gyengeségeiddel, lehetőségeiddel, hibáiddal. Tudnod kell, mi a célod, milyen lépések vezetnek el ide és hogyan tudsz az étvágyadon uralkodni.

2. Fogyási szakasz, testsúlyreform. Ez az a szakasz, ami a változás első napjától addig tart, ameddig a kitűzött célt el nem éred fizikumban, egészségedet illetően, a mérlegen és a tükörképedben. Ez az az időszak, amikor az elhízásból szeretnél kimenekülni és a fogyási terveddel elérni az áhított testalkatot. Ebben a szakaszban a legnehezebb a feladatod, hiszen lényegében itt dolgozol meg a változásért.

Mégis, ebben a szakaszban is azonnal kiskapukat keresünk. Pedig a cél egyértelmű, az okok egyértelműek, a változás szükségszerű. Ha nem lenne az, akkor nem vágnál bele sem. Itt jönnek a kérdések, hogy ehetek-e ebből a tejdesszertből, ebből a csipszből, ebből az üdítőből, ezt a fajta csokit néha, hogyan egyek a nyaraláson, szülinapom lesz, stb. Nem sorolom fel, hiszen mindannyian tisztában vagyunk életünk során, hány olyan szituációval találkozunk, amikor éppen nem jó az időzítés a fogyásra.

Itt mindig csak azt felejtjük el, hogy az adott nyaralás, az adott szülinap, az adott nyári fesztivál és a többi éppen fontos esemény MINDEN ÉVBEN VAN, így nem halnál bele, ha idén nem innál meg annyi koktélt szilveszterkor, nem ennél meg egy egész tortát a szülinapodon, nem zabálnád magad halálra a görög nyaralásodon.

Az emberek hajlamosak teljes mértékben fölérendelni élményeiket és épp aktuális élethelyzeteiket az életvitel változtatásnak.

Én azt mondom, s ezt már az életmódosaim is tudják, 80-20% híve vagyok. Vagyis az év 80%-ában tegyél meg mindent, ami rajtad múlik, ami tőled függ. A maradék 20%-ban pedig ott vannak ezek a bizonyos események! DE!!!!!! Ha meg tudod tenni, hogy egyszer végig csinálod a végleges fogyásodért azt, hogy háttérbe sorolod ezeket a minden évben ismétlődő élményeket, akkor sokkal hamarabb, sokkal gyorsabban megszabadulnál attól a tehertől, hogy MÉG MINDIG A FOGYÁSSAL KELL FOGLALKOZNOD. Minden évben van karácsony, minden évben van szilveszter, minden évben van húsvét, minden évben van nyári fesztivál szezon, minden évben van szülinapod, minden évben mész esküvőre. Igen, minden évben. De gondolj bele abba őszintén és teljes lelkiismereteddel: hányszor volt téma ezek mögött/mellett az, hogy NEKED FOGYNOD KÉNE. Hány szülinap, hány karácsony, hány húsvét, hány szilveszter, hány esküvő esetén adtad fel az életmódváltó törekvéseidet, mert MOST ÉPPEN EZ VAGY AZ FONTOSABB?

Lehet-e csalni?

Mindjárt szögezzük le, hogy van olyan helyzet, mikor kell csaló napot tartani, hogy a ghrelin és leptin szintet kicsit becsapjuk és az anyagcsere újra kapjon egy löketet, de ezt csak akkor, ha egyébként 100% mindent betartasz és épp egy jelentős fogyás utáni stagnálás közepén tartasz, s szeretnél átlendülni ezen. Ebben az esetben megtanítottalak már Titeket egy posztban erre. Itt olvashatsz erről bővebben!

Abban az esetben, ha csak csinálgatod, folyton megállsz, mindig van kilengésed, akkor nem is várhatsz eredményeket.

El kell döntened:

  • Akarod vagy nem akarod?
  • Életmódot váltottál vagy nem váltottál?
  • Szeretnél változni vagy nem szeretnél?
  • Nehezíted a saját helyzeted vagy nem?
  • Komolyan szeretnéd ezt csinálni vagy nem?

Ameddig kérdés számodra, hogy karácsonykor mit tegyél, bele állj-e a nagy zabálásba, csak mert karácsony van, vagy ne, addig NEM AKAROD EZT ELÉGGÉ, NEM FONTOS SZÁMODRA A PROGRAMOD (s félek az egészséged sem).

Nagyon sokan csak akkor kapnak észbe, amikor MÁR KÉSŐ. Már baj van, már becsöngetett a betegség és már muszájból kell változni, nem pedig belső saját motiváció által vezérelve.

3. Életvitel megőrzése, tartóssá tétele élmódszerűen. Ez az a szakasz, ahol a 80-20%-os szabálynak van létjogosultsága. Ebben a szakaszban ugyanis Te már célba értél:

  • Elérted a kívánt súlyodat,
  • Azt látod a tükörben, amit szeretnél látni,
  • Egészségügyi paramétereid jelentősen javultak, helyre álltak,
  • Aktív, kiegyensúlyozott életet élsz,
  • Mentálisan is remekül érzed magad.

Ebben az esetben teljesen normális az, hogy folyamatosan 100%-ot teljesíteni életünk során nem lehet. Erre még az élsportolók sem képesek. Pont ma írtam meg válaszlevélben több lánynak is, hogy a sportolók életében is van off szezon és on szezon. Vagyis vannak időszakok, amikor a fókuszált cél érdekében nincs kecmec, viszont versenyszezonon kívüli időszakban vannak engedékenyebb szakaszok. A nem versenyszerű életet élő emberek esetén is helytálló ez a megközelítés. Az év 80%-ában tegyél meg mindent saját egészséged, fittséged, mentális egyensúlyod érdekében és a maradék 20%-ában bele fog férni az a fesztiválszezon, a szülinapod, a karácsony. Tudatosan, okosan, megfontoltan. A 20% egy egészségtudatos életben nem azt jelenti, hogy az évből 2 hónapot végig zabálsz. Azt jelenti, hogy a fesztiválon megeheted azt a lángost, a szülinapodon nem kell lelkiismeret-furdalást érezned, ha eszel a tortádból, karácsonykor nyugodtan ehetsz a nagyi süteményeiből. De az év azon szakaszaiban, amikor magadra tudsz kellően koncentrálni, akkor igenis tegyél meg mindent, ami rajtad múlik. Fogyassz minőségi élelmiszereket, sportolj rendszeresen, törődj magaddal.

Cél az, hogy:

  • Testileg, egészségügyileg, mentálisan kiegyensúlyozott legyél,
  • Az elért eredményeket ne hagyd összedőlni,
  • Az egészségtudatosságod legyen jelen,
  • Jókedvűen, nyugodtan tudj élni frusztrációk nélkül,
  • Ne szégyelld a testedet vagy épp tudj számodra tetsző ruhákat felvenni,
  • A 20%-os engedékenyebb időszakok legyenek kedvedre való, apró kényeztetések, és ne okozzon nehézséget az év 80%-ában saját magad érdekében betartani az egészséges élethez szükséges életmód szokásokat.

Minél több időszakot töltesz azzal, hogy nem fektetsz kellő energiát az átalakulásodba (testileg és mentálisan is), annál tovább tart a fogyásod és annál nagyobb az esélye annak, hogy nem tudsz gördülékenyen eljutni a célig... és jó eséllyel sokszor fel is fogod adni. Ezért azt gondolom, több mint 2,5 év életmódváltás után, 70+ kg leadásának tudatában, hogy sok helyzetben következetlen voltam én is, amikor valós törekvéseket nem tettem:

  • Sokkal hamarabb kellett volna a kifogásokat félre tennem,
  • Sokkal többet kellett volna azzal foglalkoznom, hogy miért vagyok túl engedékeny és miért adom fel újra és újra,
  • Sokkal rövidebb idő alatt eljuthattam volna az egészségügyi problémáimmal is a jobb értékek felé (magas vérnyomásom mára rendeződött, IR értékeim ma már a normális határérték küszöbén vannak, nagylabor vérképem tökéletes),
  • Sokkal kevesebb idő alatt megvalósíthattam volna a céljaimat, ha nem agyalom túl,
  • Sokkal hamarabb kellett volna a tudományhoz fordulnom a megvonásos, divat diéták helyett és sokkal gyorsabban, szenvedés nélkül értem volna el az eredményeimet,
  • Visszagondolva egészen szánalmas, hogy mennyi időt szenteltem arra, hogy lefogyjak,
  • Évről évre soha véget nem érő életfeladatom volt a fogyásom, miközben szinte semmit nem változtam hosszú évekig (vagy lefogytam valamennyit és visszahíztam még jobban),
  • Hamarabb rájöhettem volna, hogy egész egyszerűen túl fontos számomra rengeteg jelentéktelen dolog (ahogy fent is írtam, minden évben nyaraltam és zabáltam, minden évben volt átzabált karácsonyom, minden évben túlettem magam a szülinapomon, mert most szülinapom van, stb...).


Ha fogyási szakaszban tartasz, tűzz ki elérhető és megvalósítható célokat és készíts akciótervet. A 29. napon megmutatom az akcióterv készítés trükkjeit, a sarokpontokat, a visszacsatolásokat, a kiértékelések helyes módját az elért eredményekről.