3,5 év összegzése

2020.08.21

2017-et írtunk, amikor olyan sínre került az életmódváltásom, amire mindig is vágytam: megingások nélkül, élvezettel, kitartóan csinálni az egész projektet.

Mindig mindenki keresi azt a bizonyos áttörést, ami átlendíti a tetteket egy holtponton túl. Azon a bizonyos megrekedési szinten, ahol eldől: feladás vagy végcél lesz az eredmény. Nem tartozom azok közé, akiknek egész életükben lételemük lett volna a sportolás vagy az egészséges életmód. Az egészségtudatos gondolkodást folyamatában alakítottam ki, a kemény sportolást a harcom alatt fejlesztettem életvitelszerűvé.

Elvégeztem egy edzőképzést, mégsem leszek soha olyan ember, aki él-hal a sportolásért. Nem fogok hazudni, nekem most is minden sporttevékenység után az a legjobb pillanat, amikor ledobhatom az edzőcipőt. Persze jól esik a mozgás, örömömet is lelem benne (pld. az úszásban), de nem fogok maratonokat futni és éremszerző versenyeken indulni, mert nem ette magát csontomig a sportimádat.

Kövér voltam, testem ennek az emlékeit őrzi, itt-ott fájdogál a térdem, a vádlim, a vállam, hiszen több mint egy évtizedig hurcoltam az átlagosnál nagyobb túlsúlyt. Nyomtalanul és büntetlenül ezt nem lehetett megúszni.

Nekem kijutott mindkettőből: bűnhődöm eleget, hiszen érzem a testemen, hogy sokáig gyötörtem, de határozottan jobban érzi magát, mint valaha, és nyoma maradt a fogyásnak, mivel  több mint 170cm heg borítja a testemet ruhák alatt elbujtatva a testrekonstrukciók okán.

Mégis, minden fájdalom és önuralmat igénylő folyamat ellenére azt kell mondjam, hogy 100x újrakezdeném és elkezdeném korábban is, mert annyival jobb az életem és annyival jobb az egész közérzetem, külsőm, hogy azt szavakkal nehéz is lenne kifejtenem. De azért megpróbálom összeszedni az elmúlt évek legfontosabb gondolatait.


Pokolian nehéz volt. Minden. A túlsúly cipelése, az örökös fogyókúrás próbálkozások, mások megvetése, a családommal való konfliktusaim, a párkapcsolati anomáliák, az önel(nem)fogadásom. Belekerültem egy fogyókúra csapdába, amiből nagyon nehezen tudtam kikecmeregni. Mindig siettetni akartam az időt és állandóan ez lett a vesztem. Túlságosan drasztikusan próbálkoztam időszakosan, aztán amikor elfogyott a szusz bennem ebben a megvonásos állapotban, következett a zabaroham, a falásroham, az újra zabálás korszaka. A nehezen leadott 8-10kilókat mindig több kiló visszaevése követte. 3-4 hónap alatt leadtam 10 kilót, majd 1,5 hónap alatt visszaszedtem 13-at vagy még többet. Ezért egy folyamatosan duzzadó testtömegindex kálvária vette kezdetét. Mindig bedőltem a zsírégetőknek, a topshopos kütyüknek, a magazinok diétáinak, de nem tudtam, nem értettem, hogy hogyan kell normálisan életmódot váltani.

Az áttörésem akkor érkezett meg, amikor ezt befejeztem. Elfogadtam. Néhány hónap alatt nem lehet lefogyni. Ha nem adok megfelelő teret és időt a testemnek, soha nem érek a végére. Ezért lecsillapodtam és kimondtam: tartson bármeddig, én ki fogok tartani.

Ez megnyugtatott. Mert tudtam: minden gyors fogyást ígérő módszerbe bele buktam, ezért ha összeadom azokat a heteket, hónapokat, éveket, amiket ezek zsákutcáiban töltöttem, jóval több idő telik el, mintha egyszer esélyt adok egy hosszú távon fenntartott, gyökeresen megreformált életnek. És igazam lett. Megszűntek a fogyás-hízás periódusok, beindult a lassú ütemű fogyásom és az élvezhető diétás életvitelem.

Imádtam enni, számomra az étel, az ízek jelentették a kiutat sok problémából. Ezért egyben biztos voltam: ha nem lakok jól, ha nem eszem tényleg finom kajákat, nem leszek képes kitartani. Elegem lett a natúr hús, párolt zöldség, rizs verziókból, a zabkásából, a tonhal salátából. Az ezekből álló menükből. Végre azt akartam érezni, hogy ehetek okosan. Vagyis életemben először (és ma már tudom, hogy utoljára) rábólintottam a varázsigére: ÉLET(SZEMLÉLET)MÓDVÁLTÁS!

Beiratkoztam egy coach képzésre saját magam miatt, hogy megértsem, hogyan tudom a motivációmat, az akaraterőmet előhalászni az elmémből és hogyan tudok reális célokat kitűzni.  Végül ez változtatta meg a teljes életemet. Mániákusan tervezni kezdtem mindent az étrendemtől kezdve a napirendemig. Megértettem, hogy ha ezen az életproblémámon túljutok, minden másban is sokkal sikeresebb leszek, hiszen minden gondom gyökeredző oka a kövérségem.

Mit tettem tehát:

  • Befejeztem a koplalást és az utána következő zabálások periódusait...
  • Megtanultam a tápanyagokról mindent...
  • Elkezdtem megtanulni az étrendtervezés módszertanát (ezt iskolarendszerű képzéseken és külföldi kurzusokon tettem először)...
  • Kifejlesztettem a saját algoritmusomat az étrendtervezésre, amivel pofon egyszerűen tudok egy életre szólóan úgy összeállítani menüket, hogy ahhoz túl sok idő ne kelljen és ne igényeljen kalória kalkulátoros appokat, ahol egyesével írja be az ember, mit akar enni (ezt az e-bookjaimban és programjaiban meg is tanítom).
  • El kezdtem felelősséget vállalni, ezért eszközrendszert építettem fel a fogyásom köré...
  • Nem gondolkodtam sokat, csak használtam az eszközöket és kísérleteztem a lehetséges ételekkel. Nem agyaltam, csináltam...
  • Ha bárhol elakadtam, mindig átgondoltam, mi lehet a baj. Újraterveztem. Változtattam...
  • Soha nem hagytam cserben magam. Elhatároztam, hogy kitartok és végig viszem...

A fogyás kinyitotta előttem azokat az ajtókat, amikhez sosem kaptam volna kulcsot, ha nem indulok el ezen az úton. Közgazdász vagyok, mégis elkezdett érdekelni az élettan, az anatómia, a biológia, a biokémia, a táplálkozás és felszínre tört bennem egy új szakma iránti imádat. Nem kellett sokat győzködnöm magam, szeretnék egy diplomát az egészségügyi képzésben is. Ez még több erőt adott. Első próbálkozásra a dietetika szak nem sikerült. Nem adtam fel, ezért azonnal beiratkoztam emelt szintű érettségi felkészítőre biológiából és kémiából, hogy felzárkózzak a "mai fiatalok" emelt szintű érettségivel növelt pontszámaihoz. Másodszorra sikerült. Ez volt a következő nagy motivációs löket. Ha már dietetikus leszek, akkor úgy is kell kinéznem, hogy hiteles legyek mások szemében. Tudtam, hogy az időközben megereszkedett bőröm rendkívüli módon zavar, ezért ma már túl vagyok a felkar és kötényhas rekonstrukción. Mindkettővel megszenvedtem. Mivel hajlamos vagyok sebgyógyulási zavarokra, mindkét esetben kaptam is ebből jócskán, de minden nehéz pillanatot félre tudok söpörni az eredmények miatt.

IR-esként vágtam bele az egészbe 9,64-es HOMA indexszel és 35-ös éhhomi inzulinszinttel. 2020. augusztusi eredményem után ez a teher is lehullott 1,75-ös HOMA index és éhhomi 8-as inzulin eredményemnek hála.

Pozitívumok, amiket tapasztalok

  • Új életet élek! A régivel össze sem tudom hasonlítani, annyira más...
  • Magas vérnyomásomat, ami 140-150 közötti felső értékeken mozgott 119-128 közötti értékekre "cseréltem"...
  • Éhhomi vércukor és inzulinszintem egészséges kategóriába került...
  • Túlsúlyom 90%-át leadtam (legmagasabb valaha mért súlyom 170 felett volt, de 151-ről indultam 2017-ben)...
  • Állandó éhségérzetem, falánkságom, evészavarom elmúlt...
  • Tudatosan élek, okosan tervezem az étrendem, amibe belefér minden a 80-20%-os szabályomban (80% mindenre odafigyelek, 20% lazítok pld. családi eseményeken, nyaraláson, vagy ha épp megkívánok valamit)...
  • A tervezés keretet és biztonságot adott az életemnek, aminek köszönhetően már nincs bennem félelemérzet, hiszen mindig tudom, hogy mit kell tennem, mit fogok enni és ha bármi akadály kerül elém, hogyan viselkedjek...
  • Megtanultam finoman főzni, ehhez több száz receptet állítottam össze az évek során. Ezekből születtek az Ingyenes étrendek is. Beépítettem a legkülönfélébb ételeket az étrendembe a főzési/sütési technikák megtanulásával és makrózva összetettem mindent, amit szeretek. A banánkenyértől kezdve a sushin, nemzetközi ételeken, süteményeken át a smoothiekig.
  • Megszűnt az állandó frusztrációm. Rengetegen bántottak a túlsúlyom miatt és brutálisan megszenvedte a lelkem ezt az egészet. Ma pedig feszengés nélkül tudok élni, amely érzés számomra még "tanulandó", mert idegen...
  • Teljesen lecseréltem a ruhatáramat. 56-os nadrágjaimat 38-40-esra váltottam. 48-50-52-es felsőimet pedig 38-40-42-esre (anyagfüggő)...
  • A plasztikai műtétek miatt csak a combomon van még felesleges bőr, mindenhol máshol feszes és "élhető" lett a testtudatom, ami miatt az öltözködés is rendkívül könnyűvé vált...
  • Pláza boltok ruhái ismét várnak rám, "tizenévig" csak netről tudtam rendelni. Az, hogy újra jók rám a boltok ruhái, leírhatatlan érzés...
  • Magabiztos lettem és kiegyensúlyozott. Folytonos hangulatingadozásaim, ingerültségem, kedélyváltozásom, depresszióm a múlt része...
  • Igyekszem elengedni az önostorozást, ami miatt hosszú éveket vesztegettem el kövéren, feleslegesen és előre tekintek...
  • Új lehetőségeket kaptam annak az elhatározásnak köszönhetően, hogy dietetikus diplomát szerzek...
  • Visszatekintve régi képeimre, be kell valljam, akkoriban én nem láttam, mekkora bajban vagyok. Mások mondták, figyelmeztettek, de én bántásnak éltem meg. Holott igazuk volt. Önpusztító életet éltem és homokba dugtam a fejem. Elpazaroltam hosszú éveket zablással, étkezési zavarral, depressziósan. Ma már tiszta testtudattal élek...

Mindenki legyen nálam előrelátóbb

Ha teheted...

  • Tanulj a hibáimból és ne kövesd el azokat, amiket én is!
  • Ne koplalj, ne sanyargasd magad!
  • Ha úgy érzed, alig eszel és mégsem fogysz: pont ez a probléma, nagyon rosszul csinálod és sürgősen változtass! Minden segítséget megadtam ehhez az ingyenes e-könyveimben!
  • Ne várj tovább! Minden kövérségben eltöltött hónap ront az egészségügyi állapotodon és ez magától nem is fog rendeződni!
  • Kezdj el azon gondolkodni, mit tudsz megtenni a változás érdekében! Tervezz, kérj segítséget, indulj el!
  • Ne add fel! Ha nem megy, ha nem fogysz, akkor nem jól csinálod! Ezért meg kell tanulnod, hogyan tedd jól!
  • Élj minőségi életet! Ne elégedj meg azzal, hogy duci vagy! Igenis lehetsz egészségesen telt, de kövér ne legyél, beteg nem legyél! Változtass és változni fog minden körülötted!

Segítség, hogyan indulj el Te is...