Amikor az álmokért érdemes küzdeni.....

2018.07.25

2002-t írtunk, 18 éves voltam. Elmúlt karácsony és én azon gondolkodtam, mit kezdjek az életemmel. Túl voltam a tinédzser lázadás legaktívabb időszakán, egyszerre voltam gyerek és már 18 éves felnőtt nő. Ebben a kettősségben kellett nekem meghozni életem első vízválasztó döntését:

"Mi szeretnék lenni, ha nagy leszek...?"

A szívem mélyén mindig is az írás és az érzelmek kifejezése vonzott leginkább, de újságírós kóstolgatásom akkoriban nem okozott katarzist, s egyetlen egyetem nyújtott a szülővárosomban középiskolai éveimben tanult ismereteimhez közelálló képzést. Így történt az, hogy 9 hónappal később beültem a gazdasági irányú főiskola előadótermeibe és 6 féléven át a közgazdaságtan területei irányították a gondolataimat. Kedvenc tantárgyaim sosem a gazdasági irányúak voltak, mindinkább a szociálpszichológia, a kreatív tervezés, az üzleti terv készítés, a marketing kommunikáció adott inspirációt. Tisztán emlékszem, hogy egyik beadandó gyakorlati anyagomat az apenta ásványvizekről írtam. Már akkor is imádtam képes és szöveges formában ismereteket összeollózni, alkotni. A tanulással sosem voltam hadilábon a főiskolán, s izgatottan léptem 3 évvel később közgazdász diplomámmal a bankos életbe. Fogalmam sincs, hogyan tudtam ennyire megtalálni a helyem egy szakmában, ami egyébként csak egyszerűen kézzel fogható és magától értetődő volt a helyi, kihelyezett egyetemi kar okán, de végül lett belőle egy 12 éves bank fiókhálózatos karrier, töretlenül. Sem előtte, sem közben nem éreztem azt, hogy nem lenne kerek a hivatással összefüggő életem, ám nem is teljesen érthetetlen ez, hiszen kövérségem elnyomta a bennem szunnyadó 18 éves kislány porladó álmait. Talán pont ebbe temetkeztem. Tudattalanul kerestem az életemben egy olyan pontot, ahol a kövérség pozitív hatással van a teljesítményemre. Egyrészt az extrém módon túlzó szénhidrát bevitele miatt energiában nem szűkölködtem, másrészt az ebben való lelki kiteljesedés és valós érzelmeim tudomásul nem vétele együttesen lehetővé tették, hogy magamhoz mérten legjobb lehessek valamiben. Azt persze nem vettem észre eközben, hogy az összes többi terület a magánéletemben - lelki stabilitás, párkapcsolati egyensúly, mentális erő - pontosan a kövérség árnyéka alatt tengődött folyamatosan vesztes pozícióban. Hiányzott ezek kivirágzásához A DÖNTÉS, amely képes volt kiszakítani a megalkuvásom legbiztonságosabb zónájából. Tehát AZ A BIZONYOS ELHATÁROZÁS, HOGY ÉN BIZONY ÉLETEM EZEN PONTJÁN MEGVÁLTOZTATOK MINDENT, egyszer csak berobbant váratlanul 2017-ben a mindennapjaimba.

2018-at írunk. 16 év telt el az első pályaválasztási, felsőoktatási időszak óta. Remegő ujjakkal pötyögöm a soraimat és szinte hallom, ahogy dallamot alkot a billentyűk lenyomásának csattogása. 16 éve nem sejtettem, hogy még egyszer életem során át fogom élni a ponthatárok előtti izgatott pillanatokat. Nem gondoltam azt sem, hogy ha erre valaha is sor kerül, az egy konkrét hivatás módosulással és számomra korábban ismeretlen szenvedéllyel jár majd. Mégis megtörtént a váratlan, s egyben lehetetlen tudathasadás: addig nem nyugszom, míg meg nem szerzem az egészségügyi diplomámat. Mielőtt még erre megérkezhetett volna az univerzum engedélye, az összes olyan lehetőséget kiaknáztam, amit találtam. 11 kurzusról kaptam oklevelet vagy képesítést az elmúlt 1,5 évben. Legtöbbet egymással párhuzamosan végeztem, s ez alatt ültem a fitnesz képzés hétvégéin is. Be kell valljam, visszatekintve erre az utóbbi hosszú időszakra, egyszerűen megmagyarázni sem tudom, miként volt ennyi akarat és vágy bennem ezekhez. Volt 2 olyan hónapom, amikor hétfőtől vasárnapig iskolapadban ültem megállás nélkül 2-3 képzést egyszerre tanulva. Tegnap sikeresen vizsgáztam, s így szereztem 4 oklevelet a kurzus párjaimon a külföldi, angol nyelvű képzéseken (human nutrition - táplálkozás, health nutriton and diet - egészséges táplálkozás és fogyókúra, health study - egészségügyi kutatások/rendszerek, personal health and fitness - személyre szabott életvitel és sportos élet). A kínálkozó külföldi út miatt egy egész tanévet átölelő fitnesz képzésem záró vizsgáit el kellett halasztanom, de az ősz folyamán ezeket pótolom.

Itt tartunk tehát ma estig bezárólag, ahol is megkapom a választ attól a bizonyos sorsnak nevezett irányítóközponttól, hogy megnyílik-e előttem az út a felsőfokú orvosképzési területre vagy sem.

Sikerült?

A mai nap számomra egy új kezdet!

Nagyon boldog vagyok és szeretném, ha osztoznátok az örömömben, mert törekvéseim, hogy szakmailag is minden tudást megszerezzek, most új utakat nyitottak meg. Sikerült az egyetemi ponthatárt elérnem.

Álmom, hogy a Semmelweis Egyetemre járhassak, utat tört.

Lehetőséget kaptam, hogy megfelelő tanulással diplomámat pár év múlva megszerezhessem. Ebben Nektek is volt szerepetek, mert mindvégig tartottátok bennem a lelket.

Ezért az egész egyetemi utamon is részesülhettek azokban az ismeretekben és tudásban, amelyet át szeretnék adni. Célom, hogy a díjmentes e-book-okhoz is szolgáltassak segítséget. Az igazi tudást viszont a személyes programokban tudom átadni. Az ELIT tagok minden területen számos kisokos ismeretanyagot, ingyenes tudásanyagot és egy tárházat kapnak a dietetikáról, a népegészségügyről, a prevencióról, az egészség és az egészséges táplálkozás tudományáról, a hormonális betegségekről, a pajzsmirigy működésekről, a cukorbetegségről, az inzulinrezisztenciáról, a PCO/PCOS-ről, a női egészségről, stb., egyszóval mindenről, ami érint bennünket a testsúlyunkat is illetően.