Belátom, egy dietetikus máshogyan látja!

2020.09.25

2017-ben kezdtem el foglalkozni a fogyás és táplálkozás tudományos hátterével. Ehhez segítségül témába vágó könyveket, külföldi cikkeket/tanulmányokat, itthon elérhető publikációkat olvastam először. Hamar felébredt bennem a vágy, hogy iskolarendszerben is tanuljak róla. Megkerestem hát azokat az intézményeket, ahol ezek a képzések elérhetők. Külföldre is utaztam, 2 nyarat tanultam végig az USA-ban.

Szent meggyőződésem volt, hogy a személyes tapasztalatom a mérvadó, mert ha egy extrém túlsúlyból sikerül "kimásznom", akkor a megoldást mindenki számára el tudom magyarázni. Ezt meg is tettem több ingyenes, terjedelmes e-könyvben. Leírtam, hogy a fogyás alap pillére a táplálkozás, ami nem valósulhat meg a második pillér nélkül, amit a mentális felkészülés és önfejlesztés ad. Erre a kettőre adhat még fegyvertárat a mozgás.

Minden szervezet másként működik, de a fogyás szabályrendszere adott. Akkor fogy valaki, ha az energia egyenlete kalória deficitként érvényesül, azaz a tényleges energiaigényünknél kevesebbet energiát viszünk be, ám nem süllyed ez le az alapanyagcsere alá.

Ezen a vonalon indultam el, majd találtam rá arra a módszertanra, amelyet a mai tudomány is elfogad általános állásfoglalásként (a világon mindenhol): kiegyensúlyozott táplálkozás 45-55% szénhidrát, 25-30% fehérje, 15-20% zsír arányú megbontásban. Ki-ki hogyan tudja ezt magára szabni, eltérő lehet a százalékos arányokat boncolgatva, de ez a körülbelüli megosztás a mérvadó. Aki tényleg komolyan veszi és minőségi alapanyagokat választva betartja a fogyás szabályrendszerét, az fogy. Elvileg.

Azért elvileg, mert a fogyásunkat számos dolog befolyásolja:

  • általános egészségügyi állapotunk,
  • hormonháztartásunk egyensúlya vagy annak hiánya,
  • mentális világunk,
  • magánéleti és munkával kapcsolatos létezésünk,
  • táplálkozási szokásaink,
  • munkavégzésünk jellege,
  • sportolási szokások,
  • életvitel és stressz faktorok.

Ez mindennek a gyökere. Ezt írom, tanítom és foglalom életmódprogramokba, mini e-könyvekbe 3 éve. Mindent, amit valaha leírtam, azt tényleg hiszem, átéltem és valóban ezt is gondolom.



DE! És ez egy óriási DE!


Be kell látnom, hogy az egyetemi képzés olyan szintlépés, amelyet egy táplálkozási tanácsadó, életmód tanácsadó, fitnesz instruktor, személyi edző, életviteli coach nem lát át annyira, amennyire egy dietetikus viszont igen.

Teljesen alapszintű ismereteket minden hasonló képzésen tanítanak az emberi testről, az emésztőrendszerről, a hormonrendszerről, a test anatómiájáról. Egy fitnesz instruktor vagy személyi edző például komoly OKJ-s képzési szinten kell ismerje az izmokat, csontokat és azok működését. Egy táplálkozási tanácsadó átlátja a tápanyagokat, az alap étrendalkotási mechanizmust. Egy coach tökéletes irányba állíthat bárkit az érzelmi evésből való kilábaláshoz. Jómagam fitnesz instruktor, táplálkozási tanácsadó és life coach képzést is elvégeztem, ezért beleláttam mindenbe, amit saját testem és lelkem átalakítását is szolgálta.

Bennem elég hamar felcsillant a lelkesedés annak irányába, hogy szeretnék egyetemi diplomát dietetikusként és most, amikor már javában benne vagyok az egyetemi életben, látom és érzem, hogy életem legjobb döntése volt ezt elkezdeni megvalósítani. Mert nem lehet összehasonlítani azt, amit az egyetemi anatómia, élettan, biokémia és dietetika ad - szemben a középszintű oktatási tudástartalommal. Sokkal több ez, mint étrendeket helyesen összeállítani vagy betegség specifikusan tudni, kinek milyen étkezési protokoll az irányadó.

Átlátni, a testünkön belül mi, hogyan zajlik, teljes képet ad arról egy szakembernek, miként magyarázza el fogyni vágyóknak, mi történik a szervezetben elhízás vagy fogyás címszó alatt.

Egy középszintű oktatás nem tér ki számos élettani tudásanyagra:

  • Milyen energiaellátási folyamatok mennek végbe nap mint nap.
  • Milyen transzportfolyamatok zajlanak, hol vannak a folyadékterek, mi a szerepe a víznek testünkön belül.
  • A sejtek funkciója az élő szervezeten belül hogyan oszlik meg, miként változik.
  • Milyen kémiai ingerületátvitel munkálkodik a sejtek körül és milyen kórfolyamatok játszódhatnak le ezekben.
  • A vérképzés anatómiája hogyan épül fel.
  • A vérképzés alakos elemeinek milyen funkciói vannak és miért fontos ezt tudnia egy dietetikusnak is.
  • Az energiaforgalom miért annyira fontos, az alapanyagcserét milyen folyamatok befolyásolják.
  • A mozgásrendszer kórélettana miként ronthat az életmódon.
  • A keringési rendszer, a szív és a kémiai szabályozás hogyan működik.
  • Az immunrendszer alapvető funkciói és az immunválasztok mi mindent befolyásolnak.
  • Az élelmiszerek táplálkozásbiológiai és biokémiai elméletei miként befolyásolják a testsúlyt, a tápanyagok felszívódását, a hormonrendszert.
  • És a végtelenségig sorolhatnám az elemeket...

Minden tanórámon szerzek olyan ismereteket, amelyeket máshonnan soha nem tudtam volna magaménak. Látom, egyre több - neves - életmód tanácsadó jelentkezik hozzám hasonlóan dietetikai egyetemi képzésre, ami szerintem szuper. Ők is érzik, ők is látják, amit én. Természetesen nem minden dietetikus jobb, mint bármilyen mély (akár személyes) tapasztalattal bíró táplálkozási tanácsadó, mert van ellenpélda is.

De őszintén be kell vallanom önmagamnak is, hogy az emberi test, a hormonháztartás, a vegetatív idegrendszer és az egymással szorosan összefüggő anatómiai, élettani, biokémiai területek ismereteinek birtokában lehet komplex, lelkiismeretes és valóban szakmailag alátámasztott ismeretek átadni másoknak. 4 év jegyzetei, tankönyvei, tételkidolgozásai és vizsgái semmivel sem helyettesíthetők, ha úgy szeretnénk bárkinek tanácsot adni, hogy biztosan tudjuk: a legjobb tudásunk szerint segítünk másokon. Az a felelősségteljes szakember ezen a területen, aki minden iskolarendszerű képzési ágban megszerzi a tudást. Jelenleg én is csak koptatom az egyetemi padokat és hétről hétre szívom magamba a tudást, de pontosan ezért vagyok biztos önmagamban. Nem bízom a véletlenre. Érteni akarok mindent, amit ezen a területen tudni kell! Vannak bizonyos területek, amelyeket a szerzett egyetemi tudás alátámaszt eddigi módszereimben. Bőven akad viszont olyan információ, amit ezután fogok tudni beépíteni a könyveimbe, programjaimba, munkámba, mert számomra is új tanulnivaló bázist jelentenek. Ezért éri meg végig járni a teljes utat.

Sokkal nehezebb, mint egykor képzeltem. Azért, mert középszintű oktatási anyagokban gondolkodtam. Az emelt szintű biológia és kémia érettségi tudásanyaga sem éri el azt a küszöböt, amit egy egyetemi anatómia, kórélettan, sejtbiológia tantervi anyag megkövetel. Ezért erre elegendő időt és önszorgalmat kell fordítani, mert nem elég figyelni egy órán. A folyamatokat érteni kell. A latin kifejezéseket tudni kell. A tantárgyak közötti összefüggéseket át kell tudni látni. Nem véletlenül teljesítési feltétel párhuzamosan több alapozó tárgy. Egyik a másik nélkül nem adna megfelelő alaptudást a ráépülő tárgyakhoz. És ezt vagy szenvedéllyel lehet tanulni vagy sehogy. Akit ez nagyon nem érdekel, azt nem fogja lekötni. Érdeklődési körön belül is nehéz. Egy dietetikus vagy tudja az alap betegellátási tárgyakat vagy elvérzik. Ezen az egyetemi szakon (ápolás és betegellátás) a dietetikus, mentőtiszt, mentőápoló, szülésznő, ápoló, gyógytornász ugyanazt kell tudja a szakosodás előtt. Szakszerűen, precízen, hiba nélkül kell tudni újraéleszteni. Pontosan tudni kell az emberi test felépítését a talpunktól a fejtetőig, kívül-belül érteni kell az élettani működést sejtszinten, anatómiailag, mindenhogyan.

Egy dietetikus nem csak étrendet ír. Míg egy életmód tanácsadó gyakorlatilag ezen kívül mást nem tanul meg. Semmilyen vendégkörön megélt tapasztalatszerzés nem ér fel azzal, ha valaki hajlandó éveket áldozni a komplex tudásra. Ezt vagy így lehet lelkiismeretesen vagy sehogy. Ezt az első egyetemi napom óta így gondolom.

Vállalom. Én is életmód tanácsadóként kezdtem. Ahogy mindenki más. De az a tudásom nem volt elég. Minden nap tanulok valami újat és ez boldoggá tesz.

Dietetikus attitűd és képességek

Látásmód, amit tanulni kell...

...és ehhez igenis szükséges egyetemi tantervi háló, amiben az egészségpszichológia, egészségszociológia és kereszttárgyai ezt megtanítják!

Egy jó dietetikus nem önmaga kritériumai szerint ad tanácsot, hanem a hozzá forduló másik ember szemszögét veszi alapul:

  • Tiszteletben tartja mások táplálkozással kapcsolatos vallási, etnikai és morális érzékenységét.
  • Empátia és lojalitás jellemzi a betegekkel való kapcsolatában. Elfogulatlanság és prekoncepció nélküliség jellemzi.
  • Döntéseit alátámasztja kellően ismereteivel, megindokolja azok hátterét tudományos ismereteivel.
  • Képes motiválni az egyént a táplálkozásában bekövetkező változásra.

Tudása naprakész és hajlandó fejlődni...

  • Ismeri az egészséges táplálkozás követelményeit, a helytelen táplálkozás egészségkárosító hatásait, a megelőzés módjait és lehetőségeit.
  • Ismeri az ételek tápanyag-összetételét, az ételkészítés során abban végbemenő változásokat és a tápanyagok szerepét az egészséges és a beteg ember táplálkozásában.
  • Különbséget tud tenni az egyes diéták között az energiatartalom, az összetétel és az ételkészítés alapján.
  • Tudja, mely területek igényelik társ szakember bevonását.