Demotiváló gondolatok "..."

Ezek a gondolathalmazok, amelyek nagyon szépen csengenek, mint a "légy jobb önmagadnál..." mérgezik a bátorságunkat, az erőnket, a kitartásunkat, mert arra világítanak rá tudat alatt, hogy nem vagyunk elég jók, elég szorgalmasak, elég eltökéltek a terveink megvalósításához! Ráírhatjuk bármilyen csillogó-villogó hátterű fotóra, szivárványos pillangókkal röptetett GIF-ekre, hogy legyél jobb, mint amilyen lenni szoktál.... de ez is csak egy irreális világot teremt olyan célok megfogalmazásához, amelyek nem elérhetőek, nem teljesíthetőek és pont ezért rémisztőek!

Miért nem haladhatok én a saját tempómban? Miért kell azonnal túlszárnyalni az eddigi élethelyzetet, életvitelt? Miért nem apró léptekben haladunk lépésről lépésre a régi rosszabb szokásoktól az egyre nagyobb önbizalmat és egészséges létet biztosító újabb törekvések irányába?

Miért nem mondhatom azt, hogy márpedig én nem fogok túlsúllyal futni és kitartok a gyaloglás mellett letett foksomnál? Nevethet bárki azon, hogy nekem a gyaloglás sport. Igen, az. Mert extrém lányként felemeltem a fenekemet és elindultam a futócipőmben a minőségibb életmód felé - gyalog. Nem kell megrengetnem az égboltot ahhoz, hogy az ölembe hulljon egy sikercsillag. Majd elérem az égboltot akkor, amikor megmásztam az odáig vezető létrát. Mint a mesében, az égig érő paszuly fánál. És közben lesz időm megismerni a határokat. Azokat tudom majd feszegetni, tágítani, bővíteni, vagy kitépni, ha én úgy akarom.

Nem fogom felülszárnyalni önmagam. Ragaszkodom saját magamhoz és nem megváltoztatni szeretném az eddigi gondolkodásomat, hanem esélyt szeretnék adni a felfedezéseknek. Annak idején ezt hogyan kezdtem? Kipróbáltam a fehér kenyér helyett a teljes kiőrlésű kenyeret. Több zöldséget tettem a tányéromra nap mint nap. Kevesebb cukros üdítőt ittam. Folyamatosan csökkentettem a rossz beidegződéseket.

Ez a megfelelő út önmagad legjobb formájához. Nem az, hogy kelj fel úgy reggel, hogy szuperhős vagy és felveszed a szuperhős ruhát, amivel magadra aggatod a motiváció, a kitartás, a tudás minden erejét. NEM! Tanulnod kell. Meg kell ismerni a saját lehetőségeidet, az erődet, a gyengeségeidet, a gócpontokat. Azokat ki kell bontani, le kell fejteni, újra kell keretezni és meg kell teremteni egy olyan életformát, amiben csak annyit kell tenned, hogy mindent elkövetsz, amire képes vagy, ami rajtad múlik, ami tőled függ.

És ehhez nem kell, hogy jobb legyél, mint tegnap. Ehhez nem kell másmilyen legyél. Nyitott kell legyél, akarj fejlődni, tanulni, mást is kipróbálni, bevezetni az életedbe. És maguktól fognak kicserélődni azok a dolgok, amiket elsajátítasz napi rutinokká. Ha fokozatosan kiiktatod az egészségtelen életmód körülményeit, a helyükre újakat tudsz építeni saját elvárásaid és mércéid szerint. Idő és türelem kell hozzá. De semmiképp egy hirtelen mozdulat a felépített dominó asztal mellett. Nem kell mindent borítanod az életedben. Ragadj ki egy területet, rakj rendet és igényed lesz arra, hogy máshol is kiürítsd a rossz emlékeket, a betegségeid gyökerét, a családi kapcsolatokat, az étkezési szokásokat. Tegyél meg egy lépést. Aztán még egyet és el fog jönni a pillanat, amikor Te fogod jobban akarni, mint ahogy valaha is hitted magadról.

Ne legyél jobb önmagadnál. Csak legyél nyitott önmagadhoz.