Diétaforradalom | 6-7.nap

Azért jó egy mozaikos menü, amiben az élelmiszereket nem csak kedved szerint lehet összeválogatni, hanem még az elkészíthető ételeket is változtathatod, mert pont ebből a 2 tényezőből adódóan nem unod meg. Kialakulnak a TOP kedvenc napok, ételek és csak előhúzod a munkafüzetedből és már tudod is, mit kell vásárolnod, hogyan fogod pácolni, fűszerezni. És ott vannak a mártogatósok, a mártások, amiket az e-book-ban tanult technikákkal megint csak úgy tudsz variálgatni, hogy egy-egy ételt lényegében áthangolsz más ízvilágra változatlan élelmiszer összetétel nélkül.

Mivel vizsgaidőszakban vagyok, nem kérdés, hogy a hétvégémet most nem akartam plusz tervezéssel tölteni, ezért a héten készített menük közül kiválasztottam az elsőt és azt 2 napra készítettem el.

Hétvégi kajapakkom:

1. omlett spenóttal, friss zöldségekkel
2. mandula
3. brokkolis, zöldbabos egytálétel barna rizzsel és marokkói pácot használtam a húshoz (mennyei, próbáljátok ki a pácolás instrukciók között található a recept)
4. humusz nyers zöldségekkel
5. grillezett lazac, spárga, saláta

A hétvége mindig több lehetőséget tartogat arra, hogy kicsit önmagunkkal foglalkozhassunk és lezárhassuk az egész hetet - lélekben is. Pénteken arról írtam, hogy ez a nap vízválasztó, mert sokaknak ad felmentést a szombat és vasárnap szele a hétköznapi kemény fogadalmak alól. Ilyenkor önmagunkat tudjuk legyőzni. Remélem, hogy a legtöbbeteknek sikerült. Akinek nem, ott még nincs jó célkitűzés és nincs igazi akarat.

Az egész életmódváltás iránti elköteleződést egy kicsit fejben kell helyre tenned. Nem csak erre a hétre, hanem az egész eddigi fogyókúrás próbálkozásaidra kivetítve. Hordozol az életedből adódóan a sérelmeket, fájdalmakat, amelyeket fel kell dolgoznod. Itt jön a képbe a már sokszor említett kifogás:

Soha nem alkalmas az idő arra, hogy épp most vágjunk bele egy fogyókúrába!

Az élet szinte soha nem lesz játszópajtásod ebben a törekvésedben. Mindig lesz akadály, életkörülmény nehezítés és olyan emberek is körbe vesznek, akik hátráltatnak. Ezeknek a huppanóknak vagy engedsz vagy nem. Ha úgy érzed, betemet a tennivaló és a sok nehezítés, általában nem érzed kifogásnak azt, hogy emiatt félbehagyod az életmódváltó tervedet. Hiszen rákényszerülsz, hogy ezt tedd.

Ez félig kifogás, félig nem az, valahol az igazság a kettő között van. Van, amikor mindennél fontosabb valami az életedben, ami mellett eltörpül holmi fogyási terv.

Itt a kérdés soha nem ez. Hanem az önvizsgálat, ha ezt számtalan eseményre ráhúzod, akár csak egy kabátot a fogasra. Egyszer még oké, de ha örökké van valami, ami gátol, akkor tulajdonképpen bármire rá tudod fogni, hogy EZ AZ OKA (és nem te)...

Mélyen nézz magadba!

Csinálhatnád ezt sokkal nagyobb erőbedobással is?

De mihez képest?

Mert ha ez volt a tőled elvárható legtöbb, amit tehettél, akkor ennyi volt ebben a projektben.

A kérdésre te tudsz válaszolni: tehettél volna többet? IGEN/NEM.

Ha igen: akkor a jövőben tudsz tenni többet vagy másképp vagy jobban?

Mindig magadhoz mérd! Ne ahhoz, hogy mihez van kedved. Ahhoz mérd, hogy mi a cél, mit kellene tenned és ahhoz képest mit teszel. Képes vagy ennél többre? Kell ennél többet tenned? Elégedett vagy azzal, amit te teszel meg? Ezeket rajtad kívül más nem tudja.

Tehát őszintén ülj le és beszélj magaddal arról, hogy eltelt x idő, mióta először megfogant benned a változni akarás gondolata. Eredménye az, ami. Talán sok pozitív, de lehet hiányérzeted is, főleg akkor, ha túl sok eredményt nem tudsz mutatni.