Amikor nagyon kövér voltam, mindig azt éreztem, megkeseredett vagyok.
Fájt a kövérségem.
Ennek ellenére más emberek boldogsága soha nem bántott. Sőt. Talán pont ezért szerettem az instagramon szörfölgetni legnagyobb magányomban, ezért szerettem a sorozatokat és filmeket nézni, mert olyan világot láttam, amelyben mások megélhették a szerelmet, a kiteljesedést, a szép testet.
Hiszen a filmvásznon például mindenki csinos, gyönyörű, ahogyan az instagramon is. Pár hónapja beszámoltam arról, hogy boldog vagyok. Nem csak boldog, hanem végre arra az emberre találtam rá, akivel egy a gondolkodásunk. Mi tényleg egymásra hangolódtunk. Együtt gondolkodunk, együtt lélegzünk, együtt tervezünk és közös céljaink vannak. Nem csak afféle "házaspár" álmaink, hanem a munkában, a tanulásban is közös utakon (is) haladunk. Mindkettőnknek vannak egyéni, kikövezett útjai. Például a Mentorprogram csak az én szerelmem, ahogy Vendel pedig edzői karrierje és online marketing területet végzett szakmai útja elkülönül tőlem. Erre tudjuk azt mondani, hogy mi ketten erősítjük egymás céljait, hiszen közösen is gondolkodunk és egyéni céljainkban is egymás mellett állunk, teret engedünk egymásnak.
Az én munkám kicsit arról is szól, hogy beengedlek titeket a magánéletünk azon szakaszába, ahol beszélünk az életmódunkról, az étkezésünkről, a sportról, a tanulmányainkról, kicsit a szerelmünkről, amennyire az ízléses lehet a nyilvánosság előtt. Azért beszélek nyíltan, mert a mi szerelmünk és jövőképünk az én kövérségem hozadéka. Én most élem meg azt, hogy saját magamat le tudtam győzni és a harcos énem tudta azt a mentális közeget kiépíteni, amivel újra közel tudtam magamhoz engedni egy férfit és ezáltal a szerelmet is.Ez a nyíltság részemről nem könnyű azért, hiszen lényegében vadidegen embereknek is mesélek. Ennek célja az, hogy bátorítsak másokat arra, igenis merjetek hinni magatokban, igenis akarjatok küzdeni, ha a duciság alatt nem vagytok jól. Ha pedig jól vagytok a testetekben, akkor is próbáljatok meg egészségesebben főzni, élni. Mert nem mindenkit érdekel a túlsúly, de az egészség mindenki számára fontos. A posztjaim nem csak a fogyásról szólnak, hanem magáról az egészséges életről, ezért nem feltétlenül fogyás miatt van itt mindenki.Mégis minden részletről beszámolok, mert így döntöttem. Ezért vállalnom kell azt, hogy kapok negatív véleményt is, ha bárkinek nem tetszik az, amit csinálok.Mégis eljutottam arra a pontra, amikor azt kell mondanom, hogy az emberi aljasság azért tényleg határ nélküli.Sokat gondolkodtam, megosszam-e ezt, de úgy gondolom, hogy ha volt olyan bátor az illető, hogy megkeressen, akkor legyen olyan bátor olvasni is arról, hogy mit gondolok.Ma kaptam egy üzenetet, amely arról szól, hogy amíg én edzőképzésen jártam szombaton, addig ő gyakorlatilag Vendellel hempergett. Majd letiltott a levél írója. Mindketten tudjuk Vendellel, hogy ez miről szól, már csak azért is, mert az illető nem tudja, hogy Vendel azon a napon nem sokkal utánam távozott a lakásból. Értem én, hogy nagyon vicces dolog azt írni: "Dagi, rusnya a tested és ne bízz Vendelben, finom volt a málna, amit ott hagytál..." (a többit inkább le sem írom), de nagyon unalmas és üres élete lehet annak az embernek, aki úgy gondolta, ezt az üzentet boldogan küldi el nekem.
Nem tudom, vajon azok a hírességek, akik nap mint nap szerepelnek a médiában, mit élhetnek át, ha én, aki "noname" működöm, bele botlom a #fakeprofil mögötti kedvességbe, pusztán azért, mert jól esik ezt tennie. Milyen lelkületű ember az, akinek van ingere ilyen üzeneteket küldeni, ártani és azt gondolni, hogy ez bármiféle szakadékot ásna kettőnk közé. Nap mint nap dolgozom, tanulok és példát mutatok azzal, hogy ha valaki szeretne változni, igenis tud. Azt kell mondjam, hogy a keserűség tényleg rombol és öl. Nem haragszom az illetőre, mert vélhetően rengeteg fájdalommal és keserűséggel élhet, amelyben fájdalmas emlékeket törhettem fel azzal, hogy megmutatom, boldog vagyok jelenleg. Voltam én is nagyon mélyen, nagyon depresszív állapotban, ám mégsem éreztem késztetést arra, hogy emberek életét próbáljam meg tönkre tenni vagy épp bárkit bántsak azért, mert nekem most rossz.
Nagyon jó lenne, ha az élet mindenkinek adna esélyt arra, hogy újra lehessen kezdeni, a célokért lehessen küzdeni és a boldogság elérhető legyen. Mert mindenkinek lesz rossz korszaka, mindenki érezheti azt, hogy #dögöljönmegakiboldog.
Ám mégis arra ösztönzök mindenkit, hogy ne a káröröm tegyen boldoggá. Ha úgy érzed, nagyon fáj az élet, van lehetőséged változtatni. Ha például duci vagy, le tudsz fogyni. Ha elégedetlen vagy a munkáddal, tudsz tanulni. Ha boldogtalan vagy a kapcsolatodban, tudsz lépni. Ha bármi hiányzik, megpróbálhatsz küzdeni.Csajok, srácok. Sokkal könnyebb úgy élni, hogy ha bármi nem megy vagy fáj, akkor végig gondoljuk, mit tudunk tenni azért, hogy boldogabbak legyünk. Én például ezt teszem 5 éve. Elértem, hogy szeressem magam és pont ezért szerethessen valaki. Nem félek ezt kimondani, mert 15 évig nem éreztem azt, amit ma: nyugalmat és boldogságot. Megérdemeltem, mert lemondtam elég ideig a boldogságomról. #bánthatszdenemérimeg#attólnemleszjobbhamásokatbántasz
Ma épp elég gond van a világban. Túl vagyunk 2 év feszített vírusmizérián, a szomszédban háborús helyzet van, sorolhatnám még, hogy mennyi olyan gonddal néztünk szembe, ami miatt az az egy élet, ami jutott, talán kevés is. Ezért sem veszem fel ezt az üzenetet. De nem fogom szó nélkül hagyni, hogy a verbális zaklatás ilyen formája létezik. S el kell fogadnom, munkám révén bármikor jöhet ez. Mégis azt hiszem, jó sok embert érint az interneten történő kéretlen bántás, bántalmazás. Nem tudom, ennek mi értelme van és amikor bárki erre veszi a fáradtságot, az neki miért jó egyáltalán. Nyilván azért nem értem, mert nekem ilyen eszembe sem jutna, s akinek mégis, teljesen más személyiségű ember lehet, akinek működését nem fogom megérteni.Mégis le akarom írni: a munkám, az életem, a küldetésem az enyém, megküzdöttem minden eredményért, és soha nem fogom szégyellni, hogy annyi év keserű magány után most végre boldog lehetek. Merek róla írni. Merek boldog lenni. Merek tenni érte. Merem leírni, régen mennyit hibáztam és ezért életem végéig kicsit bűntudatom lesz, de nem félek kimondani: igenis boldog lehetek.Merj te is, merjetek ti is. Mert egy életünk van.
