Mindenki ismeri az érzést - fogynom kellene! Jómagam ebben éltem szinte folyamatosan. Ismételném önmagam, ha újra leírnám azt, hogyan tudtam végül lefogyni, de azt soha nem tudom elégszer kihangsúlyozni, hogy milyen tévedéseim és téveszméim voltak azokban az időszakokban, amikor képtelen voltam a testsúlyom faragására.
Nem tagadom azt sem, hibát hibára halmoztam és ezekből általában nem is tanultam. Újra és újra belekeveredtem ugyanazokba a téves meggyőződésekbe, amelyek egyszer (vagy akár többször) már a jo-jo felé tereltek.
Versenyszerűen fogytam és híztam, ebben aranyérmet kaphattam volna a képzeletbeli "hogyan ne oldjuk meg a súlyproblémát" olimpián.
Egyszerű indokom erre az volt, hogy csak a fogyásom és a mérleg vezérelt. Fogyni mindenáron. Az, hogy ez tartósan kivitelezhető legyen, tulajdonképpen sosem körvonalazódott ki, mert akkora súlyfelesleggel küzdöttem, hogy a végét sosem láttam.
Mindig csak az elején toporogtam. Ugyanaz az első 5-15-20kg ment le, majd jött vissza.
Örökké csak újra kezdtem, aztán hamar feladtam. Mindig tovább tartott a "nemtörődöm - hízó" időszak, kevesebb telt a koplalásos, vagy egyszerűen csak helyesnek vélt diétákkal.
Így alakult ki egy szemellenzős én-párom.
Ez a két én-pár küzdött egymással és mindig győzött az evés.
Azért győzött le az evés, mert a testem üzenni akart: NEM JÓL CSINÁLOD!
De a mai világunkban, ahol egyszer rákattintasz egy eléd kerülő fogyókúrás készítményre és onnantól a Google és Facebook algoritmusok tömegével szórják rád a hasonló csodatermékeket, egyszerűen elcsábulsz a könnyebb útra. Mert mindig az az egyszerűbb, ami erőfeszítés, idő és energia nélkül kínálja a megoldást. Ha helyetted megcsinálja más, Te miért tennél bármit? Ezek a reklámok, csodaszerek, csodadiéták pont a lustaságra, az időhiányra, az akaratgyengeségre lőnek. És célba is találnak. Mert nagyon kevés nő él a földön, aki soha nem vásárolt valami topshopos kütyüt vagy ananász tablettát vagy almaecetet vagy króm tablettát vagy szűzteát, és a felsorolásom az itt eltarthatna estig is. Összeszámolni sem tudom, hány termékkel találkoztam 15 év alatt, ami a súlyproblémámra akart megoldást kínálni számomra.
_________________________________________________________
Félretéve minden terméket, amit valaha használtam, legyen az fogyókúrás készítmény vagy táplálékkiegészítő (pld. CLA, HCA, pyruvate, termogén zsírégetők, vízhajtók), az alap kiindulási problémám az evéssel volt.
Mindig azt olvastam, láttam és hallottam (szakértőktől is), hogy a fogyáshoz kell egy deficit, azaz csökkenteni kell az étkezés mennyiségén és mellette sportolni kell. Az is társult e mellé diétás szakkönyvekben és persze magazinokban, hogy a fogyás ideális kalóriasávja 1000-1200 kalória. Mi mást csináltam volna én magam is?
Egy fogyni vágyó ma úgy kezd bele a fogyásba, hogy először megpróbálja saját maga kivitelezni. Fellapozza az internetet, felkeres csoportokat a közösségi oldalakon és elkezdi olvasni azt, mások hogyan csinálják.
Itt 5 típusú csoporttal szembesülnek:
Jártam mindenféle csoportban, még tag is vagyok több ilyenben, bár vannak olyan közegek, ahonnan kimenekültem, mert - már a túloldalon állva jobb, ha nem látom, mi zajlik egy-egy ilyen csoportban, annyira felháborít sokszor, leginkább a szélsőséges és csodaszeres csoportok kommunikációja. De ez egyéni vélemény és változtatni sem tudok rajta, ezért a legjobb, amit tehetek, elkerülöm ezeket.
Ha azt vizsgálom, hogy fogyni vágyóként belépek oda és megoldást várok a saját problémámra, akkor a helyzet már sokkal aggasztóbb, akár értem a fogyás folyamatát, akár teljesen laikusként először olvasok arról, hogyan kell lefogyni. A hangsúly leginkább pont ezen van, hogy ha először olvasok erről az egészről egy csoportban, aminek van mondjuk 60 ezer tagja, akkor feltételezem, hogy az ott kapott információ nekem is jó lehet, hatásos lehet és felcsigázva vágok bele. És ezért vagyok az előbb említett érzéseimet tekintve mérges, mert a tájékozódás sok esetben pont azokban az internetes fórumokban történik, ahol a segíteni akarás mögött egyéb egyéni haszonszerzés húzódik.
Ebbe az ördögi körbe kerülve próbáltam én is fogyni. Ezekről a téves próbálkozásokról korábban írtam egy összefoglalót, ha jobban belemélyednél, itt el tudod olvasni!
_________________________________________________________
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ha ezek a "módszerek" nem vezetnek célba, akkor miért ennyire népszerűek, miért ezek vannak a köztudatban, miért ezzel próbálkoznak legtöbben?
Ez a kérdés maga a válasz is. Részben ezek járnak szájról szájra, a szomszédod mesélt róla, hogy neki ez vált be, a kolléganőd ecsetelte, hogy 10kg-ot fogyott a regenorral és a neten is olvastál egy sikersztorit, aki az updattel fogyott le. Ha azt látod, hogy valakinek sikert hoz egy termék vagy termékcsalád vagy módszer, akkor azt érzed: rajtad is ez fog segíteni.
És amikor egy módszertan termékre fókuszál (fogyókúrás készítmény, élelmiszer gyártás szempontjából átdolgozott termék, táplálékkiegészítő), akkor azonnal megszűnik a felelősségvállalás a saját életmódváltásod tekintetében, mert attól vársz csodát, amit megvettél, amit meg fogsz (v)enni tőlük.
Ez pedig magában hordozza az életmódváltás ellehetetlenülését, mert azonnal nem életmódot váltottál, hanem ideig-óráig fogsz csinálni egy kúrát, egy módszert, ami nem tart örökké, ami egyszer majd sok lesz a pénztárcádnak, ami borul akkor, ha nem azt eszed, nem azt használod és a fogyásod már meg is áll, hiszen tulajdonképpen a módszertől / terméktől függsz, attól függ a fogyásod.
Ez az a csapda, amiből ki kell kerülni ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható legyen a változtatási szándék. Ez pedig csak akkor valósítható meg, ha eldöntöd, hogy csodaszerek, csodatermékek, csodamódszerek helyett türelmesen neki kezdesz egy olyan életmódrendszernek, amelyben nem kell csodapirulát szedni, amiben nem kell szuper foodot vásárolni, amibe ha nagyon szeretnéd, belefér egy-egy előbb említett termékcsalád / gyártó terméke is, hiszen az életmódváltás önmagában azt jelenti, hogy változatosan táplálkozol kedved szerint.
Az a módszer, amit "tanítok" erről szól. Ha szereted mondjuk az update kakaós csigát, és úgy gondolod, neked egyszerűen ez kell heti 2-szer, be tudod építeni. De ha semmilyen manipulált terméket nem szeretnél vásárolni, akkor is minden alternatíva elérhető, amivel ki tudod alakítani azt a kalóriadeficitet, ami FELTÉTLENÜL szükséges és nem azt, amit mások rád erőltetnek, amit sablonosan használ a fogyni vágyók fele - SIKERTELENÜL.
Ezek a módszerek, amelyek lesarkítják a lehetőségeket és sablonokat húznak az étkezésbe, korlátokat állítanak. Ahol csak magas zsír az irányadó, ahol csak egy termék család a tuti, ahol az 1200 kalória a maximum fogyasztható energiaigény, ott AZ ÉTELTŐL VALÓ FÉLELEM KIALAKUL.
Ha azt látod egy forradalmár napi menüjének fotóján, hogy megeszik egy nagy bögre smoothiet, az az első gondolatod: "Nekem ez sok lenne...". Nem, nem lenne sok neked sem, csak annyira félsz enni, hogy az egészségtudatosság nálad a koplalásos módszerekkel egyenértékű.
Ez a félelem pedig annyira erős sokakban, hogy egész egyszerűen nem hiszik el, hogy a fogyáshoz enni kell. Ezért történik az a legtöbbünkkel, ami velem is 12 éven át, hogy inkább újra és újra elkövetik ugyanazokat a sikertelenséggel megegyező fogyókúrákat évente, akár többször is, mintsem egyszer adnának esélyt a félelmek nélküli, elégséges kalóriát és tápanyagokat tartalmazó étkezési formának. Ami fenntartható egy egész életen át.
Félünk enni. Félünk jókat enni. Félünk egy olyan ételt enni fogyási periódusban, amiről azt feltételezzük, hogy hizlal. De olyan étel, ami hizlal, nincs. Olyan étkezési ritmus és életvitel van, amely hízáshoz vezet. De minden étellel lehet fogyni, ha az a számunkra szükséges tápanyagokat, makrókat, kalóriákat tartalmazó étrendben van összeállítva.
Természetesen az élelmiszereket rangsoroljuk annak megfelelően, hogy milyen hatással vannak a vércukorszint emelkedésére, az emésztőrendszerre, az anyagcsere háztartásra, ennek mérőszáma például a glikémiás index vagy éppen a szénhidrátok minőségének csoportosítása. Ezért van nálam is egy "okos étkezés" lista, ahol felsorolom azokat az élelmiszereket, amelyeket javaslok többször kerülni, mintsem használni. DE! A listára fel nem kerülő élelmiszereket nem azért kell "háttérbe sorolni", mert hizlalnak, hanem azért, mert legtöbbjük feldolgozott formában olyan feleslegesen hozzáadott adalékokat tartalmaznak, amelyek rejtett kalóriát, rejtett cukrok és ezek okoznak például narancsbőrt, magasabb inzulintermelést, olyan rejtett plusz energiákat, amelyekre nincs szükség. Ilyenek az ízfokozók. Leggyakoribb termékek: gyorspácok, leveskockák, tejtermékek, ételízesítők, desszertek, kekszek, péksütemények, rágcsák, üdítők. Persze, hogy ezeket visszább kell szorítani addig, amíg el nem érjük a célsúlyt, de még a fogyási periódusban is elférhetnek az általam ideálisnak vélt 80-20%-os szabályrendszerben. Azaz 80%-ban tartsd magad az egészséges úthoz és az év további részében, amikor szülinapod van, nyaralni mész, ünnepek vannak, akkor ne mérgezze meg a lelkiismeret-furdalás a kedvedet, hanem engedj magadnak lazítást.
Ez az az alapelv, ami végül engem kikergetett a kövérségből. Elengedtem a félelmeket, amiket az ételek, a kalóriák, az élvezhető étkezés okozott. Megértettem, hogy a fogyás csak hosszú távon valósulhat meg és ezt indokolatlan megvonások, szélsőséges módszerek nem fogják támogatni. Ennek egyik háttér oka a kövérség lelki éhsége. A duci emberek számára az étel gyógyír, örömfokozás, stresszoldás, unaloműzés, bánat kergetés. Egy duci ember ki van téve saját problémájának célkeresztjébe, hiszen a kövérség szemmel látható gyengeség. Gyakran a környezetünk ront a lelki állapotunkon, legtöbbször a segíteni akaró közvetlen család, a barátok, a férj, a feleség, a szülő, akik jó szándékuk ellenére lelki fájdalmat okoznak. A kövérség lelki gyengeség, mert abban élve rommá töri az énképünket, az önbizalmunkat és legtöbbször ezt nem mi idézzük elő, hanem a külső környezet van ránk ilyen hatással.
Ezért nem az elhízott ember a hibás, viszont felelősséget vállalni és dönteni csak maga tud. Változtatni csak önmaga képes. Akarni csak saját belső indíttatásból képes. Változni csak hosszú távú önfejlesztő munkával tud. Önfejlesztés = tudatos tervezés és odafigyelés a célért.
_________________________________________________________
Sokszor kérdezitek a megosztott receptek alapján, hogy én tényleg ilyeneket eszem és ennyit eszem?
Igen. Akkor indult el a fogyásom, amikor újra élvezettel, lelkiismeret-furdalás nélkül, tudatosan, tervezetten kezdtem el étkezni és elengedtem a "tiltó-listás" tévhiteket.
Ha rám tör az éhség, igyekszem olyan módon készíteni az ételeimet, hogy azok bele illeszthetők legyenek a napomba. Egy tiramisu, egy piskóta, egy brownie, egy smoothie készülhet úgy, hogy az életmódváltásba passzoló alapanyagokból készül. Szinte mindent zabliszttel készítek, ezzel segítem a vércukorszintem kevésbé rohamos emelkedését. Azért kerülöm a finom lisztet a napi sütés-főzésben, mert a zabliszt tökéletesen helyettesíti a funkcióit és miért használnék egy sokkal gyorsabb éhséget generáló vércukor-inzulin áramlást előidéző liszt félét, ha használhatok olyat is, ami jobban telít, ami lassabban tesz újra éhessé?
Miért vásárolnék agyon cukrozott bolti gyümölcs joghurtot, ha fél marék fagyasztott erdei gyümölcsből, natúr joghurtból 1 kiskanál mézzel vagy nádcukorral tökéletes házi gyümölcsjoghurt az eredmény?
Miért vennék márkás "cukormentesnek" matricázott méreg drága granolát, ha a piacon veszek nyers mandulát, diót, kesudiót, aszalt szilvát és 10 perc alatt a tepsiben megpirítva kész a házi granolám sokkal olcsóbban?
Miért vennék agyon cukrozott, ízfokozóval dúsított leves kockát vagy ételízesítőt, ha magam készítek két hetente egy nagy fazék húslevest, amit 10 órán át főzök, majd leszűrve porciózok, fagyasztok és sokkal gazdagabb ízvilágot eredményezek mártásaimban, mintha beledobnék mindenféle bolti fűszerkeveréket tele tartósítószerrel és cukorral?
És ilyen-olyan trükkökkel nagyon finom ételeket készítek, amelyekről nem az a mellék érzésem, hogy fogyókúrásak. Egyik sem fogyókúrás. Mind finom, egészséges, laktató, hétköznapi étel, amiknek alapanyagait én magam választom meg. S mivel tudatosan figyelek, nem pazarlok, ezért az étkezésem ilyen módon sokkal olcsóbb, mint régebben, amikor megvettem a bolti termékeket.
_________________________________________________________
Néhány étel a portfóliómból...
A VIP CSOMAG ELEMEI: Senorita VIP tagság 6 hónapra Online tanulófelület 6 hónapra Kidolgozott életmódprogram 6 hónapra Nyomdai eszközrendszer (A-B kártyapakli) a 6 hónapos programra Hosszabbítható tagság további blokkokra
A VIP CSOMAG ELEMEI: Senorita VIP tagság - korlátlan Online tanulófelület Kidolgozott életmódprogram Nyomdai eszközrendszer (A-B kártyapakli) Szállítási és fizetési feltételek
Egy kövér lány voltam, aki egész életében le akart fogyni. Sokáig nem tudtam, hogy a bennem lakozó személyiségek miért csatáznak egymással. Hogy egyáltalán miért találkozom más és más arcaimmal, s miként kellene ezeket kezelnem. Nőként sok szerepet öltünk magunkra, még az előtt is, hogy párra lelnénk. Amikor csak az ÉN lakozik a lelkünkben és nincs mellettünk más, már akkor is sokféle módon jelenünk meg a napjainkon. Minden azzal kezdődött nálam a személyiségfejlesztésemben, hogy boldog akartam lenni. Viszont nem feltétlenül tudtam, ez mit is jelent. Elvárásokat támasztottam az elképzeléseimmel szemben, s ha bármi másként alakult, mint azt ahogyan én vázoltam kötelező kimenetelként, rögtön falakba ütközött az aktuális álomképem. Valahogy ilyen módon találtam rá az életemben az ételre, mint vigaszdíjra, mint egy láthatatlan barátra, aki sosem bánt, aki sosem beszél vissza, aki mindig örömet akar okozni, aki feltétel nélkül ki is elégíti a vágyaimat. E könyv írásakor már tudom, hogy a kövérség búcsút vett tőlem. Nem csak elértem az áhított testsúlyomat, de egy olyan életet is felépítettem, amelyben felelősséggel tartozom hozzám hasonló emberek döntéseiért is. Öt éve blogot írok a történetemről. Úgy kellett ezt a könyvet megírnom és az olvasó úgy olvashatja el a fejezeteket, hogy az a tény már befolyásolja az írottak értelmezését: sikerült lefogynom. Ezért a sorok legalább annyira elmesélt élmények öt év vonatkozásában, mint amennyire a jelenre vonatkozó felfedezések, felismerések is. Sőt, valójában a ma megtapasztalásaira lehet igazán értelmezni a változásomat. A könyv egyszerre a múltam, a jelenem és a remélt jövőm is.
