Gondolatok az ebédhez!

Sokan kérdeztétek már, hogy miért használok zablisztet. Azért, mert inzulinrezisztens voltam, tehát számomra különösen fontos az inzulinvasút elkerülése, így továbbra is száműzöm a fehér, azaz búzalisztet.

Ez az egyetlen olyan élelmiszer, amelyet az életmódváltásban illik kerülni és nem a CH tartalom miatt, hanem azért, mert nagyon gyorsan emeli meg a vércukorszintet és általában zsírokkal együtt használjuk (sütemény, péksüti, tészta), tehát kalóriatartalma mellett a tápanyagtartalommal is vannak problémák.

A zabliszt rosttartalmánál fogva jótékony hatással van az emésztőrendszerre és pont a rosttartalom miatt a vércukorra gyakorolt hatása is jóval kedvezőbb. Gluténmentes. Hormonális problémák esetén a legjobb választás. Nagyon jól viselkedik minden ételben: leves, főzelék, fasírt, sütemények, muffinok, palacsinták, gofrik, stb.Lényegében a teljes étrendemre vonatkozóan a búzaliszt és a fehér cukor az, amit én kivontam, semmi mást nem iktatok ki és nem is iktattam a fogyásom alatt - kivéve néhány protokoll szabályt az IR miatt időszakosan, de a hormonértékek javulása után egy inzulinrezisztens bátran ehet mindent, kivéve a búza lisztet és a túlzó cukorfogyasztást.

Nagyon sokan a 160g-os diétát javasolják IR mellett. Ez egy magyar protokoll, sablonosan ráhúzásra kerül egy 80kg-os és egy 140kg-os elhízott IR-es emberre is, pont ennél fogva nem látom értelmét. Működik egy ideig. Az az egyszerű magyarázat erre, hogy a korábbi, hízásos időszakban az ember össze-vissza zabál. Amikor ijedten nekifogtok egy 160g diétának ezzel szemben egy rendszert alkottok, ami azért hatékony, mert a szervezetünk a szélsőségeket nem kedveli, az állandósságot annál inkább. Viszont, mivel egyáltalán nincs személyre szabva, tehát az előbb említett módon 160g-ot eszik a 80kg-os lány és a 140kg-os lány is, egy idő után a fogyás megáll, nem követi ugyanis nyomon a súlycsökkenést az egész étrend. Megtorpan 10-ből 9 IR-es a 160g diétával bizonyos időszak leteltével.

A megoldás nem ez. Hanem az első perctől kezdve egyénre szabott kalóriakeret, egy sáv, amelyben a CH akár lehet több is mint 160g, sőt, egy extrém elhízott esetén ez vélhetően több is lesz, a fogyás mégis működni fog. A fogyást nyomon kell követni a kalóriának, hiszen a testsúly csökkenése magával vonzza azt a tényt is, hogy kisebb test mozgatásához, életben tartásához kevesebb energia kell. Tehát csökken az alapanyagcsere, csökken a teljes energia igényünk. Pont ez a probléma az 1200 kalóriás diétákkal is. Elkezdi egy 120 kilós lány, majd fogy 10kg-ot, 15-t. Aztán a szervezet már sanyargatva érzi magát, nagyon durván kcal deficitben mozog és eljutunk arra a pontra, hogy a további fogyáshoz még kevesebbet kéne ennie, mert a szervezet tartalékol, tehát nem ereszti a zsírt. Na de hogyan tudná nyomon követni a fogyást egy eleve alacsonyan indított kalóriasáv. Hova csökkentsen kalóriát a 120kilós lány? 900-ra? 800-ra?

Ez a hiba. És ezért lesz valaki örökös jojozó, aki nem érti meg, hogy 120-130 kilósan az ideális kalória gyakran 2000kcal felett kezdődik.

Aki viszont megérti, önmagára kialakítja a rendszert, az gyönyörűen célba ér szenvedés nélkül. Ahogy én, meg ahogy sokan mások is..

De amíg erre a pontra eljut valaki, hogy ezt megértse, eltelik sok év, a hormonháztartás pedig kárát látja az egész fogyókúra hadjáratnak. És ezért sokkal nehezebb az egész fogyás. Mellé jön az évekig tartó fogyókúra miatt kialakult falásroham-zabálás-fogyás ritmusa, a jojo, azt ezt kiegészítő érzelmi evés. Már mindenre az étel a gyógyír: bánatra, boldogságra, stresszre, örömre, sikerre, kudarcra, mert teljesen tönkre tettük a hormonháztartás hormonegyensúlyát, eltolódtak az éhséghormon szintek (leptin, ghrelin), azaz egy elhízott örökké éhes és soha nem érzi magát eléggé jóllakva vagy ha igen, hamar újra éhes lesz.

Hú de nehéz ez az ördögi kör, ebből kikerülni pedig csak tudatossággal lehet. Erről szól lényegében a 9 hónapos mentorprogramom is. Ezt írtam le, ezt raktam össze. Mert ebből vagy ki akar szállni valaki, vagy örökre benne ragad.

Én nem akartam benne ragadni, megértettem, megtapasztaltam és olyan ételportfóliót alkottam, amit egy életre használhatok az ételtől való görcsös félelem nélkül.

Jó ebédhez szóljon néhány ételfotóm az utóbbi hónapokról :)