Elsődleges célom egy olyan program megalkotása volt/lesz szeptembertől, ahol 4 pillérre építünk: étkezés, mozgás, mentális folyamatok és funkcionális étkezést támogató élelmiszerek.

Ebből egyértelműen kizárom a #bogyóbizniszt, ahol azzal operálnak sokan, hogy olyan túlsúllyal élők számára kínálnak étrend kiegészítőket vagy táplálék kiegészítőket, amelyek komoly izommunka (tényleg kemény edzés) hatására fokozzák kizárólag a hatékonyságot. Vagyis, ezen kiegészítők sora csak akkor hatásos, ha heti rendszerességgel, valóban nem tinglitangli edzést végzünk, hanem egész testet megmozgató, erős izomerő kifejtés zajlik. Ha ez nincs mögötte, egy-egy zsírégető mit sem ér. És bizonyos testsúly felett, pont ahogyan az alakformáló gépekre is igaz ez, nem igen fejtenek ki akkora hatást, ami számunkra kézzel fogható lenne. Magyarul: ez inkább placebo és üzlet, mintsem valódi támogatás. És másik oldala ennek: inkább az alacsony kalóriás étrendek hatnak mellettük, amelyek ellen megint csak mereven tiltakozom 5,5 éve. Őszinte vagyok mint mindig, ezért is szünetelt a projektem majd egy évig, s vettem elő újra úgy, hogy Vendel stratégiai partnerként maximális energiabedobással segített a megvalósításban. Helyesen úgy tudom ezt leírni, hogy ezt abszolút ketten, együtt építjük és nem én építem Vendellel. Ez nagy különbség. Ez kettőnk, közös álma és projektje.Nagyon sok lépésen túl vagyunk. Feladatlistánk hatalmas volt. Pontra pontra bontakozott ki minden egyes kisebb feladatrész. Olykor szövevényes hálóra szőtte magát, mintha sosem akarna véget érni. Holnap kóstoljuk a megálmodott receptúrákat, ez volt a TOP feladat, hiszen az íz lesz a mérvadó azon túl, hogy funkcionálisan miben fog támogatni a 4 induló termék a főzésben, sütésben, egészséges táplálkozásban. Nyakig benne élünk az új weboldalban, folyamatosan egyeztetünk a logisztikai partnerrel, a jogi támogatással, a gyártó üzemmel. A logisztikai raktárban körbe jártunk, pontosan láttuk, hol lesznek a termékeink, minden folyamatban részt veszünk és ez kimondhatatlanul izgalmas számunkra. Ki sem tudom mondani, hányszor ráztunk kezet az üzleti partnerekkel az utóbbi hónapokban. Számos folyamattal készen vagyunk és ma meg is pecsételtük ezt egy ebéddel, ketten.

Nem feledkezünk meg a projekt alatt kettőnkről sem, hiszen ez az egész nem működhetne, ha a Duciforradalmon túl nem lenne közöttünk összhang, harmónia és szeretet. Az első megfogalmazott kérdésünk az volt: szerelmünk és jövőképünk magasabb szinten áll-e, mint az üzleti világban betöltendő szerepünk. Csináljuk, ne csináljuk együtt - racionálisan végig gondoltuk és őszintén átbeszéltük. De hiszünk egymásban, erősítjük egymást, kiegészítjük a hibáinkat, ezáltal korrigáljuk a hézagokat. Amiben én kevésbé vagyok attraktív, abban Vendel jóval professzionálisabban gondolkodik és ez fordítva is sok esetben így van. Vannak viszont közös pontok, amelyekben annyira összecsiszoltan látjuk a képet, hogy kérdéseink sincsenek: mindig is erre vágytunk. Közös szemlélet, közös jövőkép, amiben eddig senki nem tudott partnerként hasonlóan mellettünk állni. Azaz egyikőnk életében sem volt ilyen szárnysegéd, ha arról volt szó: az álmaink után bátran mehetünk. Eldöntöttük hát: kapaszkodunk egymásba és tanulunk egymástól, de sosem felejtjük el, mi ennek a bázisa: Ő+ÉN.