Hányszor egyél egy nap? Mit gondolok én?

2021.06.20

Az egészséges táplálkozás egészségesen működő anyagcserével valósítható meg. Egészségtelen étel nincs, csak egészségtelen táplálkozási rendszer van. Amikor ételt eszel, akkor szénhidrátot, fehérjétek, zsírokat viszel be a szervezetedbe. Ha mozogsz, akkor kalóriát égetsz el - jó esetben a zsírraktárakat ürítve. Ha ebben az energiaellátási rendszerben probléma lép fel, azaz túl sokat eszel, vagy túl keveset eszel, a szervezeted bekapcsolja a TÚLÉLŐ PROGRAMJÁT. A szervezetünket felépítő és lebontó biokémiai folyamatok összességét jelentő anyagcserénk vészhelyzetben lelassul és a zsírraktározás irányába tolja a szervezetet.

A túlélő program NÖVELI ÉS VÉDI a zsírraktárakat. Amikor az anyagcsere lassulás bekövetkezik és a túlélő üzemmód aktív, megbízhatatlanná válik az éhségérzetünk. Ez kettő végletbe csap át: vagy állandóan éhes vagy, ellenkező esetben soha nem érzed magad éhesnek. Az energiaellátási vészprogram eredménye pedig maga az ELHÍZÁS.

A szervezeted egyetlen módon nyerhet energiát: TÁPLÁLKOZÁSSAL. ÉS!!! A sejtjeid egyetlen energiaforrásból jutnak energiához KÖNNYEN: SZÉNHIDRÁTOKBÓL!

Ha olyan módszerrel próbálsz lefaragni a testsúlyodból, ahol a szénhidrátbevitelt csökkented számodra ideális szint alá, akkor beindul a TÚLÉLŐ PROGRAM, nekivágsz az eredményesnek tűnő LÁTSZAT FOGYÁSODNAK. Ezzel pedig fogyás helyett jo-jo effektusba keveredsz és a drasztikus tápanyag/energiamegvonás miatt nem zsírból, hanem izomból történik a kilók elvesztése, majd maximum fél, esetekben 1 éven belül visszajön a leadott súlyveszteség (vagy annál több is). Összkilóban ugyan azt látod, hogy fogysz, akár iszonyat mennyiségű, több tíz kilós fogyást is produkálhatsz látszat fogyás címén, mindeközben viszont a valóság az, hogy a zsírtömeged az sajnos nőni fog. VALÓS FOGYÁST úgy érhetsz el, hogy azt testzsír % méréssel folyamatosan vissza is tudod igazolni magad irányába, mert a helyes módszer alapján zsírból történő fogyással viszed véghez az elhatározást.

Ha az étkezési gyakoriságunk nem megfelelő, akkor a fogyásunk megbukik. Erre az egy étkezési hibára igaz az, hogy amennyiben ez rendben zajlik, akkor a többi hiba ellenére nagyobb az esélyünk a fogyásra más hibák elkövetése esetén is. Átlag ébren töltött órák száma szerint kell figyelembe vennünk a 3-4 óránkénti étkezési gyakoriságot.

Étkezést követően az inzulinszint a csúcsát 1 óra elteltével éri el. Ha nem elégítjük ki azt a folyamatot, hogy az inzulinszintünk ne maradjon túl sokáig étkezés után - teljesen normális folyamat keretében - lecsökkent állapotban, vagyis az étkezési gyakoriság eltér a 3-4 óránként közötti rendszerességtől, akkor életbe lép az, hogy a HORMONSZENZITÍV LIPÁZ NEM LESZ AKTÍV. Ez a hormon a zsírégető hormon, és nem lesz aktív akkor, ha az étkezésünk túl gyakori vagy túl ritka.

A túl gyakori étkezés következménye tudományosan: Táplálkozást követően a szervezet az energia előállítása (glükóz égetése) mellett a raktározó folyamatokat helyezi előtérbe. Táplálkozáskor a hasnyálmirigy inzulin termelése fokozódik. Az ún. lipoproteinek zsírsavakat szállítanak a zsírszövetbe, amelyek a zsírsavakat trigliceridek formájában tárolják. A triglicerideket a zsírsejt nem tudja felvenni, ezért a zsírszövetben megtalálható lipoprotein- lipáz (LPL) enzim előbb felszívható zsírsavakra és glicerinre bontja a triglicerideket. Az enzim működését az inzulin serkenti. Tehát az egész nap eszünk, nassolunk és folyamatosan sok az inzulin a szervezetben, akkor egészen biztosan nem tudunk a zsírégetés irányába kerülni.

A túl kevés számú (ritka) étkezés következménye tudományosan: Bekapcsol a túlélő üzemmód, mert a szervezet pánikol, tartalékolni kezd és nem ereszti el a zsírraktárakban található "kincseit".

Ha elkövetjük azt a hibát, hogy TÚL SOKSZOR VAGY TÚL KEVÉSSZER ESZÜNK, akkor a LIPOPROTEIN LIPÁZ aktivizálódik. Ez a zsírraktározáskor aktív. Ha tehát a gyakoriságunk nem megfelelő, akkor a fogyásunk megbukik. Erre az egy étkezési hibára igaz az, hogy amennyiben ez rendben zajlik, akkor a többi hiba ellenére nagyobb az esélyünk a  fogyásra más hibák elkövetése esetén is. Átlag ébren töltött órák száma szerint kell figyelembe vennünk a 3-4 (5) óránkénti étkezési gyakoriságot.

A folyamatos evéssel arra kényszerítjük a szervezetet, hogy folyamatosan inzulint termeljen, a hasnyálmirigyet nem hagyjuk pihenni. Túl sok tápanyagot kell megemészteni. Állandóan dolgozik a gyomor, az epe, a vékonybél. És a magas inzulinszint akadályozza a zsírégetést. Ezt láthatod a 2. ábrán.

Ha pedig azt a hibát követjük el, hogy túl ritkán eszünk, a fent említett folyamatok következtében nem tud aktivizálódni a zsírbontásért felelős folyamat, a szervezet vészjósló üzemmódja bekapcsol, tartalékolni kezd és foggal-körömmel ragaszkodni fog a zsírraktárak tartalmához. Ezt vezeti le a 3. ábra.

Az egész rendszert keretbe szervezi és elindítja, hogy ÉBREDÉS UTÁN 1 ÓRÁN BELÜL meg kell történnie az első étkezésnek.

A 3-4 (5) órás közönként megtörténő étkezések közötti időszakban EGYETLEN KALÓRIA FALATOT SEM FOGYASZTHATUNK. Minden, amiben kalória mértékegység meghatározható, legyen az egy kávé vagy cukros üdítő vagy kalóriát tartalmazó édesítőszeres üdítő is, inzulinválaszt vált ki. Ez miért nem jó? Az előbbiek során kifejtettem, hogy a túl gyakori étkezés nem aktivizálja a hormonszenzitív lipázt, azaz a zsírégető mechanizmus nem kapcsol be. A túl sok inzulin jelenléte tehát zsírégetést gátol. De az sem jó, ha éhezünk, mert akkor viszont pánik és vészüzemmód van. Ezért kell optimális, rendszeres, keretbe foglalt étkezési módszertant bevezetni. Nem koplalni, nem túlenni, hanem megfelelő rendszerességgel, előre tervezetten, nem tervezett nasik elkerülésével kell okosan étkezni. Ezt szemlélteti az 1. ábra.

Sokan érvelnek a napi 5 étkezés ellen azzal, hogy pont emiatt túl sokszor késztetjük munkára a hasnyálmirigyünket az inzulintermelésre, ám az igazság az, hogy nem ez a 4-5 tudatosan megtervezett étkezés okoz problémát, hanem azok az ici-pici közbe ékelt csalások, amelyeket sokszor tudattalanul teszünk és bele sem számítjuk a napi étkezéseinkbe. Gyakorta fordul elő, hogy betartja valaki a 3-4 óránkénti előre megtervezett étkezést, de az étkezések között eltelt időben megiszik egy pohár kólát vagy szörpöt, bekap egy szőlőszemet, egy nyalókát, egy darab sajtot, megiszik egy kávét, stb. Ezzel pont azt érjük el, hogy az inzulintermelést folyamatosan előidézzük és túl gyakori étkezést produkálunk.