Hormonális és endokrin rendszerünk

2019.01.29

A szervezetünk folyamatosan arra törekszik, hogy egyensúlyban legyen. Vagyis egyfajta önműködő motorként funkcionálva tart minket életben. A testünk különféle rendszerei úgy működnek, mint a világháló, ide-oda futnak az információk és ennek az egésznek a központi egysége az idegrendszer és az agy. A bal agyfélteke felel azért, hogy tudjunk gondolkodni, tanulni, beszélni, írni, olvasni, számolni, stb. A jobb agyfélteke az érzelmeinkre hagyatkozik. Abban segít, hogy meg tudjuk érteni egymás szándékát, érzelmeit. Ezeket szabad akaratunkkal nehezen tudjuk irányítani.

Arra szabadon hozhatunk döntést, hogy életünket az egészség és a jobb életminőség irányába tereljük. Minden egyensúly vesztés összefügg a tudatunkkal és az érzelmeinkkel is. Mivel a testünkben lévő hormonális rendszer egy kommunikációs hálózat, megbízhatóan jelez felénk, ha ez a bizonyos egyensúly felborulni látszik vagy már fel is borult. Több száz hormon dolgozik ebben a rendszerben a testünkön belül, szüntelenül úton vannak és információkat hordoznak. Ahová képesek hatni, oda meg is érkeznek az útjuk során. Nagyon pontosan működő rendszer, éppen ezért csak a jól működő hormonok érnek célba. Ez olyan, mintha egy helyes kódot kellene beütni valahová. A hibás kódok nem működnek, ahogy a hormon hiba okán sem jut célba minden információ.

A különböző hormonok összhangban végzik el a feladatukat és mivel a hormonrendszerben elmondható, hogy minden mindennel összefüggésben áll, ezért csak akkor működnek valóban egységes párhuzamban, ha az egész rendszeregyüttes jól működik.

Az endokrin rendszerről könyvnyi információt lehetne mesélni, de a legfontosabb gondolatok egy hétköznapi ember nyelvére fordítva nem is annyira bonyolultak, mint az elsőre tűnik - legalábbis és tanulmányaim alatt azt éreztem, hogy logikus és érthető magyarázatokat találtam a saját kövérségem gyökér okaira.

A szervezetünket a hormonrendszer és az idegrendszer szabályozza tehát. Az idegrendszer az, amely elindítja és megállítja a zajló folyamatokat és irányítása alá vonja a hormonrendszert is. A hormonrendszer ebben megmutatkozó szerepe az, hogy ezeket a folyamatokat vagy lassítja, vagy gyorsabbá teszi. A két rendszer közös együttműködése révén történik a szervezetben növekedés, fejlődés és az összes élettani folyamat is emiatt zajlik, pld. a fogamzás, szaporodás. A két rendszer nem csak együtt dolgozik, de egymásra is vannak utalva, hiszen, ha egy-egy akadály esetén (pld. sérülés, betegség) valamelyikük nem tudja ellátni a saját feladatát, akkor borulhat minden a rendszerben. Itt jön képbe az anyagcsere fogalma is, ami számunkra, túlsúllyal küzdve nagyon fontos. Ezzel szorosan kapcsolódó faktor a stressz is.

Az egészbe bekapcsolódik a pszichológia tudománya is, mert a lelki folyamatok hatással vannak az immunrendszer állapotára. Egy ember gyakran él elfojtásokkal, amelyek betegségekhez vezethetnek. A betegségek viszont segítenek abban, hogy bizonyos jeleket észleljünk és képesek legyünk szembe nézni a problémákkal.

Ilyen probléma az étkezéssel kapcsolatos túlevés, ami legfőbb oka a túlsúly kialakulásának. Vannak eltérő okok, de legtöbbször azért lesz valaki kövérebb, mert egyszerűen túl sokat eszik és azt rosszkor teszi (pld. este, lefekvés előtt). Sokszor hallottam már azt, hogy a nagymamáink kenyeret sütöttek és disznóvágás után kolbász ettek, mégsem volt szív- és érrendszeri betegségük és elhízva sem voltak. Ők teljesen más világban éltek, legtöbben állat vagy növénytermesztéssel keresték a kenyerüket, tehát bizonyosan nem volt része az életüknek a mozgásszegény életmód. Ma egy sokkal kényelmesebb világban élünk. Kevesebb munkával is pénzt tudunk keresni, nem kell reggeltől estig a földeken dolgoznunk. A mai ember lényegében sokkal több szabadidővel rendelkezik, mivel a technikai fejlődés révén sok minden automatizált lett a régi időkhöz képest. Ennek ellenére a betegségek terén mégsem javul úgy a helyzet, mint ahogy a tudomány fejlődik. Egyre több a cukorbeteg, a pajzsmirigy beteg, az elhízott. Az életünk sokkal ziláltabb, mint régen. Rohanunk, folyton pörgésben élünk és nem fordítunk elég időt a helyes életviteli megoldásokra.

A mai modern életvitelünkben megjelentek olyan problémák, amelyek valamelyike szinte minden embert érint:

1. Stressz, alvászavar, depresszió, ingerültség, túlhajszoltság, stb.

2. Szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás, koleszterin gondok, stb.

3. Emésztési betegségek: reflux, ételintoleranciák, stb.

4. Hormonális gondok: pajzsmirigy zavarok, meddőség, PCOS, endometriózis, IR, stb.

5. Pszichés zavarok: önértékelési gondok, kapcsolatok problémái

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az életmódunk miatt alakulnak ki elsődlegesen betegségek. Mi magunk idézzük elő a tünetek jelentős részét. Az idegrendszer a hormonrendszert alárendelve irányítja az egész szervezetünket és mi sajnos saját nemtörődömségünkből adódóan ellene dolgozunk. Első feladatunk - ebből adódóan - az lenne egy életmódváltás kezdetén, hogy alapvető változtatásokat eszközöljünk a magunkra fordított idő tekintetében. Tartozunk annyival a testünknek, hogy kíméljük, segítsük a munkáját és kerüljük a sanyargató vagy épp túlzó étkezési formákat. Ehhez nem árt tisztában lenni a testünk önműködő rendszereivel, pld: endokrin rendszer.

Amikor IR-es lettem, először találkoztam ezzel a szóval: endokrin. Azután ismerkedtem meg az inzulinnal, a glükózzal és az összes olyan tényezővel, amit laikus "betegként" azelőtt soha nem ismertem. Nem voltam rákényszerülve. Legelőször akkor szembesül ilyen tanulnivalóval az ember - persze, ha nem csak nem ilyen területen szerzett képzettséget - amikor valamilyen negatív kapcsolatba kerül az egészségügyi rendszerrel, azaz beteg lesz. Ma már azt hirdetem mindenhol, hogy ezért lenne rendkívül fontos a megelőzés és azelőtt dönteni egy minőségi élet kialakításáról, mielőtt nem önszántunkból kell egészségesebben élnünk, hanem muszájból. Persze én is csak utólag vagyok okosabb, mert pontosan úgy beleestem a kényszer csapdájába, mint a legtöbb hozzám hasonló, túlsúllyal küzdő lány.

Mi is maga az endokrin rendszer?

Az endokrin rendszer a belső elválasztású mirigyek összessége. A belső elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek) olyan mirigyek, amelyek az életműködéseket szabályozó hormonjaikat (amelyeket termelnek) közvetlenül a véráramba juttatják. A hormonok így a mirigytől távoli szerveken fejthetik ki hatásukat. A hormonok olyan hatóanyagok, amelyek a sejtanyagcsere termékei, általában vérkeringés útján eljutnak a célsejtekhez, ahol gátló vagy serkentő hatást okoznak. Hírszállító molekulák, amelyek önmaguk nem vesznek részt azokban a reakciókban, amelyeket okoznak, energiát nem adnak és nem is alakulnak át.

A belső elválasztású mirigyek a testünkben:

hipotalamusz (az agy része), agyalapi mirigy, pajzsmirigy, csecsemőmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese, hasnyálmirigy, petefészek, méhlepény, here, tobozmirigy.

A belső elválasztású mirigyek működését az agyalapi mirigy irányítja. A központi idegrendszer hipotalamusz része serkentő hormonokat termel, ezzel szabályozza az agyalapi mirigy működését.

Az agyalapi mirigy feladata a hormonháztartás irányítójának szerepét betölteni, a belső elválasztású mirigyek funkcióit összehangolni. Nagyon sok olyan hormont termel, amelyek a belső elválasztású mirigyeket szabályozzák. Nagysága akkora, mint egy bab.

A pajzsmirigy a nyak elülső részén, a gége alsó és a légcső felső részét veszi körül. Hormonjai az anyagcsere folyamatokat szabályozzák. A pajzsmirigy hormonra érzékeny sejtek a testünk egész területén találhatók.

A csecsemőmirigynek közvetlen agyi kapcsolata van. A mellkasban helyezkedik el, közvetlenül a szegycsont mögött. A pubertáskorra éri el legnagyobb fejlettségét, majd állománya folyamatosan elzsírosodik.

A mellékpajzsmirigy többek között a D-vitaminnal együtt segíti a bélcsatorna falán a táplálékból származó kalciumionok felszívódását a vérbe.

A mellékvese a stresszel hozható összefüggéseb. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellékvesék velőállományát, amely hormonokat választ ki a véráramba. Ezek együttes hatása felelős azért, hogy stresszhelyzetben érzelmi reakciók alakulnak ki: szorongás, harag, stb.

A hasnyálmirigy emésztőenzimeket termel, amelyek segítségével a vékonybélben emésztődik a cukor, a fehérje, a zsír. Működési zavaraiban lép fel az inzulinrezisztencia vagy a cukorbetegség.

A petefészekhez több mint 30 hormon tartozik, a legfontosabb az ösztradiol. Az ösztrogének megteremtik a szex és a terhesség minden feltételét, külsőleg nővé teszik a női alakot.

A méhlepény hormonjai előkészítik a méhet a szülésre és gátolják a további petesejtek érését. A méhlepény a magzat megszületése után 15-30 perccel eltávozik a méhből.

A here funkciója a hímivarsejtek képzése, valamint a férfi nemi hormon, a tesztoszteron termelése.

A tobozmirigy felelős azért, hogy a belső óránk működjön. Amikor besötétedik az égbolt, elálmosít bennünket. Télen akár depressziót is okozhat.

Mi köze van az endokrin rendszernek az egészséges női vagy férfi léthez?

A válaszom egyértelműen a hormonháztartásban rejlik. Az életvitelünkkel, ugyanis jelentős mértékben hozzájárulunk ahhoz, hogy a hormonháztartásunk tökéletesen működhessen egész életünk folyamán - ha azt nem hátráltatjuk. A rendszer rendkívül szélsőségesen viseli a tápanyagokban szegény, mégis kalóriadús és sok-sok kémiai molekulát tartalmazó ételeket. Nagyon sok ember számára jelent problémát a tej, a cukor, a glutén fogyasztása. A dohányzás csak ront ezen az inaktív életmód, a stressz, a sok ülés mellett. Egyértelmű, hogy a hormonális rendszer működését nem támogatja a mai street food vagy fast food ételeink fogyasztása és leginkább az, hogy ezeket (az összes egyéb élelmiszerrel együtt véve) mértéktelenül esszük, rossz napszakban. Így és ezért történik az, hogy ezek a belső elválasztású mirigyek problémát jeleznek. Pld. a hasnyálmirigy által termelt inzulin hormon kezd el úgy viselkedni, hogy az nehezíti a testsúly szabályozásunkat.

Hormonális egyensúlyunk elvesztése

Mint kulcs a zárba... így tekinthetünk a hormonok működésére. Feladatuk rendkívül összetett, szerepük van számos folyamatban:

  • növekedés-érés szabályozása,
  • nemi jellegek kialakulása, fejlődése,
  • testalkat kialakulása,
  • ösztönök,
  • szexualitás,
  • magatartásunkban (hogyan reagálunk küzdelem, vészhelyzet, stb esetén),
  • mirigyek működése (pld. pajzsmirigy, hasnyálmirigy, stb.),
  • stb.

Ha a hormonális működésben bármilyen zavar lép fel, az egyensúly felbomlik és ennek a szervezetünkre gyakorolt hatása szemmel látható, ugyanis hatással van arra.

Gyakori tüneteket észlelhetünk:

  • Kimerültség,
  • Immunrendszer gyengülése,
  • Allergiák megjelenése,
  • Depresszív hajlamok,
  • Emésztési zavarok: puffadás, hasmenés, székrekedés,
  • Hormonális zavarok: pajzsmirigy működési problémák, nőgyógyászati gondok, meddőség, klimax, ciszták, stb.

Ezen az állapoton plusz tényezőként ront a mindennapi életben aktívan ránk nehezedő STRESSZ! A túl gyakori stressz sajnos kimeríti a szervezetet, időt pedig nem kapunk a regenerálódásra. Van, hogy kevésbé feltűnő, de sokszor krónikus értelemben van jelen, azaz folyamatos dózisban érkezik a rossz stressz.

Miben korlátozza a szervezetet a rossz stressz felbukkanása

és folyamatos jelenléte?

A kiegyensúlyozott, harmonikus ételvitelhez, a jó teljesítményhez, a pihenéshez, a regenerálódáshoz az idegrendszer paraszimpatikus része ad számunkra menekülő utat. Ha az állandósult stressz nem hagy alább, a mindennapi feladataink alatt romlanak a képességeink, a koncentrációnk, az energiaszintünk.

A kimerülés szép sorban jelentkezik a szervezetünk különböző pontjain:

1. Emésztőrendszer

2. Immunrendszer

3. Kiválasztó rendszer

4. Agy

5. Nemzőképesség

6. Érzékszerveink

A szervezetünk úgy van kódolva, hogy első számú prioritásként az életben maradásunk a feladat. Itt kapcsolódik be a progeszteron, a női hormonháztartás egyik bázisa. A progeszteron egy szuper hormon, amelynek elegendő mennyisége ahhoz kell, hogy védelmet nyújtson a daganatos betegségek és több komoly betegség esetén. A szervezet életmentő prioritása okán felhasználja a progeszteront és nem marad elegendő ahhoz, hogy egészségesen működjön a szervezet. Innen gyökeredzik a nőgyógyászati problémák jelentős része. Megoldásként orvosi vélemény és életmódváltás szükséges, erre más módszer nem létezik.