HormonOKOK - 2. rész - A fogyókúra állapot

2019.01.29

Hormonális szempontokat figyelembe véve már az is sokat elárult a helyzetről, hogy az első HormonOKOK poszt részben felsorolt hormonok mennyi összefüggést mutatnak egymáshoz viszonyítva. Alapkiindulás szinte mindenhol az volt, hogy a vércukorszint megfelelő szabályozása lenne az elsődleges kulcs.

Ha ebben jóval kisebb kilengéseket tudunk elérni, mint olyan időszakokban, amikor büntetlenül eszünk mindenféle cukros, lisztes, hizlaló ételt, akkor sokat tudunk javítani az összképen.

A fogyókúra lényege az sokak szemében, hogy kevesebbet eszünk, többet mozgunk, számoljuk a kalóriákat, bizonyos élelmiszerekből kevesebbet vagy épp többet eszünk, egyes élelmiszereket teljesen kiiktatunk, táplálékkiegészítőket fogyasztunk. Amikor a test kevesebb ételt kap, máshonnan igyekszik energiát nyerni. Az alapvető életviteli funkciók, mint hogy dobog a szívünk, működik a keringésünk, emésztünk, lélegzünk, mind-mind energiát követelnek. Ha a testünk nem tud ételekből energiát nyerni, akkor először a glikogénraktárakhoz fog nyúlni. Szervezetünk a glükózfeleslegből glikogént halmoz fel az izmok és a máj sejtjeiben. Így gyorsan energiához tud jutni. Minden gramm glikogén 4 gramm vizet köt meg, amit elraktároz. Amikor a testünk felszabadítja a glikogénraktárakat, akkor ez a víz is távozik. Az első leadott kilókban tehát nincs zsír, csak glikogén és víz. A következő szintű energiaforrást az izmokban lévő fehérjék alkotják. Ezeket gyorsan energiává lehet alakítani, hiszen az izmok túlélés szempontjából csak másodlagosak számunkra. Ezért érezheti azt sok nő, hogy fogyás után formátlan, petyhüdt. Elégetünk ilyenkor némi zsírt is, de az izmok nyugalmi állapotban is sok energiát égetnek el. Minél több az izom, annál könnyebb súlyunkat megtartani, vagy akár fogyni belőle. A testünk sokkal könnyebben bánik el azzal, ha hiány van valamiből, mintha többletet kell tárolnia. Abban a pillanatban, amikor elkezdünk fogyókúrázni, a testünk sokkal hatékonyabban kezdi felhasználni a rendelkezésre álló, kevés táplálékot, hiszen elsődleges célja továbbra is az életben tartásunk. Pontosan tudja, ehhez mi mindent kell tennie. A felszabaduló energiákat roppant precízen és hatékonyan kezdi el felhasználni. A pajzsmirigyet is képes lassítani, hogy minél alacsonyabb lángon működjön az anyagcserénk. A testben tehát elindul egy TÚLÉLŐ üzemmód. Ettől a perctől nagyon keveset fogunk fogyni, még akkor is, ha még jobban visszacsökkentjük a kalóriákat. Itt kapcsolódik be a depresszív hangulat, az ingerlékenység, a csalódottság, a fáradtság (hiszen keveset eszünk, de nem fogyunk eleget). Ezért nem győzöm hangsúlyozni, hogy a tartós megvonásokon alapuló, szénhidrát szegény diéták ártanak is és folyamatos hízást eredményeznek hosszú távon.

Ennek ellenére rendkívül népszerűek ezek a fajta divatdiéták és köztudatban ismert módszerek. Azt a vonalat képviselik, hogy fehérjét és zsírt egyél bátran, de a szénhidrát ellenség. Természetesen van olyan szénhidrát, ami valóban kerülendő, de az egészséges és hasznos szénhidrátok fogyasztásának százalékos mértéke a tápanyagokon belül jóval kevesebb sok esetben, mint amennyire szükségünk lenne. Van, aki egy ideig szépen fogy ettől a módszertől a fent említett energianyerési és égetési folyamatok miatt, de hosszan tartó szénhidráthiány esetén túlsúly mellett nagy az esélye annak, hogy lelassul a pajzsmirigyműködés (már vázoltam a pajzsmirigy bemutatásánál, hogy testünk szándékos életben tartás miatt a minél kisebb terhelés érdekében képes erre, hiszen a pajzsmirigy az anyagcserét blokkolva segíteni akar nekünk). Ráadásul a pajzsmirigynek szénhidrátra lenne szüksége a normális működéshez. A lelassuló pajzsmirigy az anyagcserét is lassítja, ami miatt a fogyás egyre csak nehezebb lesz. Előbb vagy utóbb mindenki visszatér a "zabáláshoz", mert a folyamatosan kínzó koplalás (a szervezet számára koplalás a tartós kalória és szénhidrát megvonás) nem tartható fenn hosszú távon. A hormonok sem fogják engedni és mentálisan is kimerülünk. Koplalás alatt azt értem, hogy 1000-1500 kalóriás diétát tart valaki túlsúly mellett és jóval alapanyagcseréje alatt táplálkozik. Szerencsétlen kombináció az, ha az alacsony kalóriafogyasztás nagyon alacsony szénhidrát fogyasztással is párosul. Jobb eset, ha valaki rendes adagot eszik kevesebb szénhidráttal (azaz nem ilyen alacsony összesített kalóriával).

Miért nem fogysz?

A bélflóra nem egészséges, nem működik jól és a rossz baktériumok uralják. A bacik egy saját összetétele nagyon makacs túlsúlyt okozhat. A cukrok ezt a "beteg, hízásra sarkalló" bélflórát táplálják. Ráadásul a nem ismert hormonegyensúly felborulására negatív hatással lehet a glutén vagy tejfogyasztás, ha intoleráns vagy bármelyikre, mert a sérült bélflóra nem működik jól. És egyes hormonális problémákra még nagyobb terhet ró a gluténfogyasztás, pld. az alulműködő pajzsmirigyre biztosan.

Túl sok a stressz az életedben. A mellékvese elfárad, ezért a pajzsmirigy úgy dönt, hogy lelassítja az anyagcserét, sokkal könnyebb hízni és sokkal nehezebb fogyni ezáltal.

A mellékvese rengeteg kortizolt termel, mert túl sok ideig élsz stressz alatt. A stressz bezavar a hormonháztartásba, emiatt a zsír örömmel lerakódik és nehéz elégetni azt. A stressz hizlal.

Túl sok a felesleges glükóz. Nagyon sok inzulint termel a szervezet, a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinra és ha a vérben kering az inzulin, a zsírégetés nem érvényesül.

A vérbe kerülő xenoösztrogének kiválasztása és likvidálása nagyon nagy feladat a máj számára. A zsírsejtek megkötik ezeket, hogy ne keringjenek és ne okozzanak még több kárt. Minél több az ösztrogén vagy xenoösztrogén, annál több a zsírsejtünk is, mint tárolóhely.

A régóta tartó drasztikus fogyókúrák és hízókúrák miatt az anyagcserében fejetlenség uralkodik a szervezetedben. Folyamatosan túlélő üzemmódra kapcsoltatod a szervezetes. A szervezet már annyiszor szenvedett alacsony kalóriák, megvonások miatt, hogy nem bízik már benned és amit csak tud, elraktároz a zsírraktárakba.

Nem mozogsz eleget. Minél több az izom, annál több zsírt tudnál pedig elégetni.

Olyan ételeket is fogyasztasz, amelyekben sok a rejtett fruktóz. Ilyenek az ízfokozók, gyorspácok, finomított és feldolgozott élelmiszerek. A fruktóz jelenléte növeli a triglicerid szintjét, ami blokkolja a leptin jelenlétét az agyban. Nem érzed ezáltal, hogy eleget ettél és állandóan éhes vagy mellette. A leptinrezisztencia a pajzsmirigy alulműködését is eredményezheti.

Túl sok a cukor, túl sok az inzulin, rosszul alszol (lehet, hogy nem is érzed), csökken az alváshormon, nő a stesszhormon, nő a triglicerid szint, csökken a leptin szint, nő az ösztrogén szint, csökken a progeszteron szint, lelassul a pajzsmirigy, lelassul az anyagcseréd. Ördögi kör.

D-vitamin szinted lehet, hogy alacsony. D-vitamin receptorok a zsírszövetben is vannak. Ez azért fontos, mert a D-vitamin hiány felszámolásakor az addig takaréklángon működő zsírsejtjeid anyagcseréje felpörög, és így több kalóriát égetnek el. A D-vitamin hiány a leptin hormon termelődését is megzavarja. A szervezetünkben a zsírszövetünkben található leptin hormon feladata, hogy csökkentse az étvágyunkat, ha már eleget ettünk. A D-vitamin hiány a hasnyálmirigy inzulintermelődését is gátolja, így fokozza az inzulinrezisztenciát. Csökkenti a testben az új zsírsejtek kialakulását, és azt is képes befolyásolni, mennyit raktároznak a sejtek. A D-vitamin ezen felül befolyásolja a szerotonin szintjét, mely az alvás minőségére és a hangulatra is hat, így ezen keresztül közvetetten is részt vehet az étvágy alakításán keresztül a testsúly szabályozásában. A D-vitamin szint vérvétellel ellenőrizhető.

Hormonok és függőségek

Az éhezés és zabálás ritmikus váltakozását minden ember megismeri legalább egyszer élete során. A nők jelentős része sajnos gyakran ismétli ezt a folyamatot. Észrevétlenül rombolja mentális akaraterőnket az a függőség, amely egyszerűen ellehetetleníti a fogyási szándékot. Sokan legalábbis azt hiszik, hogy akaraterő kérdése az örökös sikertelenség.

Elárulom, hogy nem!

A testünk arra van programozva, hogy mindig a lehető legjobban érezhessük magunkat és ennek előidézése a szervezet részéről tudattalanul is a bűnbe csábít bennünket. A testünk a cukros, zsíros, sós ételeket finomnak találja és az élelmiszeripar nem is spórolja ki a feldolgozott élelmiszereiből ezeket a hozzávalókat. A női szervezet hormonháztartásában ismert ösztrogénszint ingadozása vagy túltengése okán folyamatosan vágyunk a cukorra. Ha édességet eszünk, dopamint termel a szervezet, ettől remekül érezzük magunkat, ezért még többet szeretnénk enni ezekből az ételekből. Emiatt alakul ki az ételfüggőség. Főleg a cukorért tudunk megőrülni, és simán túl tudjuk enni magunkat kekszekkel, péksütikkel, csokival, fagyival, sós csipszekkel, pizzával, édes üdítőkkel. Legkívánatosabb testünk számára a cukor, zsír, só hármas kombinációja. Ezen termékek jelentős részét fruktózzal édesítik, amely a telítettségérzést bezavarja a leptinen keresztül. Ha ezeket esszük, nincs telítettségérzet és felszabadul a kábítószerként ható dopamin is mellé.

Hogyan néznek ki az előállított, finomított élelmiszerek, amelyeket annyira szeretünk?

Ha megnézünk egy reklámot a tv-ben, azt sugallja felénk vakítóan hófehér konyhában főző háziasszonyokkal, hogy a gyárakban előállított ételek pont olyanok, mint amelyeket mi készítünk a saját konyhánkban. Az a benyomás, hogy friss alapanyagokból, ugyanolyan főzési/sütési módszerekkel készülnek az ételek. Hogy könnyítsék a dolgos hétköznapjainkat, helyettünk megpucolják az élelmiszereket, fel is aprítják, meg is fűszerezik, előkezelik, becsomagolják. Nekünk semmi más dolgunk nincs, csak ezt befejezni, felmelegíteni. Az élelmiszereket gyártó cégek tehát nem mások, mint a szomszédasszonyunk, aki becsönget, hogy a kezünkbe nyomja kedvességből a nekünk sütött almáspitét. De jó fejek! Köszönjük!

Az élelmiszeriparban ma már élelmiszermérnökök készítik el ezen ételek tervezését. Az ételebe kerülnek emulgálószerek, habosítók, aromák, hajtógázok, színezékek, állományjavítók, ízfokozók, kötőanyagok és még sok más. Míg mi apróra vágott vöröshagymát teszünk a pörköltbe, addig a gyárakban aceszulfám-K, ammónium-klorid, azodikarbonamid, foszforsav, nátrium-glutamát, fagyálló és ehhez hasonló hozzávalók kerülnek az ételekbe. Mi is levesszük ezeket a polcról hölgyeim a receptjeink szerint? Jelentős részük vegyszerek, amelyek persze olyan mennyiségben kerülnek az ételekbe, amelyeket a hatályos jogszabályok engednek, így gyakorlatilag legálisan és törvényesen kerülnek bele félkész ételeinkbe, porokba és sokféle egyéb ételbe. Bajunk ezektől nem lehet(ne). Ezekkel 2 probléma merül fel. Egyrészt a cukrok, zsírok és a só, illetve egyéb adalékanyagok kombinációja a kábítószerhez, nikotinhoz hasonló függőséget vált ki. Az agyunk ilyen szer fogyasztásakor dopamint termel, amely jó érzést vált ki. Másrészt sok adalékanyag xenoösztrogénként viselkedik, különösen a használt csomagolóanyagok tekintetében (pld. a műanyag csomagolású folyékony anyagok és zsírok xenoösztrogén alktotóelemei beszivárognak az ételbe), azaz negatív hatással vannak a hormonháztartásra.

A nők sokkal gyakrabban válnak függővé.

Ennek oka, hogy sokkal többször fogyókúráznak, mint a férfiak. Mivel sokan helytelen módszerekkel, divatdiétákkal és kúrákkal végzik ezt, azaz keveset esznek, nem sikerül sokáig kitartaniuk. Ezt a fázist az követi, hogy az éhezés után "túlevéses" periódus következik. Erre pedig legalkalmasabb ételek az édességek: szénhidrátok vagy cukrok, zsírok és sós ételek kombinációjával létrejött, függőséget okozó élelmiszerek. Előfordult már veled, hogy brokkoliból vagy kígyóuborkából tele etted magad? Nem sűrűn. A függőség rendszeresen ismételt étkezések alapján születik, azaz folyamatosan sokat eszünk és még többet akarunk enni. Ha pedig sokszor eszünk nagyon sokat, akkor a telítettség érzetre nem csak a leptinszint lesz érzéketlen, hanem mi magunk is.

Észre vetted már azt, hogy akármennyire is tele vagy, a desszertnek mindig van hely? :)

Az ételfüggőség megszüntetése

Az ételfüggőség megszüntetésének 5 módszere van

1. Foglalkozol magaddal, a mélyére ásol az evéssel összefüggő problémáidnak: környezet, család, munkahely, párkapcsolat, támogatás, egészségügyi állapot, módszereid, táplálkozás, sport, pihenőidő, alvás, helytelen szokások, függőségek.

2. Megváltoztatod a kevésbé hatékony szokásaidat és új, helyes útra terelő szokásokat vezetsz be ezek helyett: táplálkozás, mozgás, mentális kötődés magadhoz.

3. Stabilizálod a vércukorszintedet, amely minden további hormonális baki első előidézője: ennek módja a helyes táplálkozás.

4. Megvizsgálod, van-e bármilyen hormonális problémád, amely dominó-elv szerint magával ránt több hormonnal összefüggő elégtelen működést is.

5. Tanulmányozod és megérted a fejezetben leírt hormonális működést, az egymással szorosan összefüggésbe hozható hormonok egymásra gyakorolt hatását, az ok-okozati viszonyokat és ezeket tudomásul véve lépéseket teszel a hormonális egyensúly stabilan tartásáért vagy helyreállításáért. E nélkül semmilyen fogyókúra nem lesz tartósan hatékony és sikeres az életedben vagy hosszú távon találkozni fogsz ezekkel, ha eddig elkerültek (túlsúly esetén ez tény és nem lehetséges szövődmény). Úgy táplálkozni és úgy élni nem lehet, hogy mindent ki tudsz iktatni, ami nem jó, de törekedni kell arra, hogy amit meg tudsz tenni magadért, azt tedd is meg.

Eszközrendszere:

  1. teljes értékű élelmiszerek fogyasztása, amelyek nincsenek feldolgozva,
  2. vércukorszint stabilizálás: gyors felszívódású szénhidrátok ritkább fogyasztása, helyette a lassan felszívódó szénhidrátokat helyezd előtérbe,
  3. cukor, fruktóz, feldolgozott, finomított ételek, búzaliszt kerülése, amennyire tudod,
  4. xenoösztrogének kizárása, amennyire csak lehetséges,
  5. megfelelő alvás és stresszkezelés,
  6. hormonegyensúlyra való törekvés tudatosan,
  7. tudatos magatartás ezek betartásához: ezt neked kell akarni és csinálni.

Ha túlsúllyal küzdesz, fordíts megfelelő figyelmet az egészségi állapotod feltárására. Ebben segítségedre lehet endokrinológus, belgyógyász, diabetológus, obezitológus, hormonspecialista orvos. Ha a hormonális eltéréseket időben észleled és azokat kezelik, hatékonyabban és tudatosabban tudsz a testsúly kérdéssel is foglalkozni. Légy körültekintő!