Ha ebben jóval
kisebb kilengéseket tudunk elérni, mint olyan időszakokban, amikor büntetlenül
eszünk mindenféle cukros, lisztes, hizlaló ételt, akkor sokat tudunk javítani
az összképen.
A fogyókúra lényege az sokak szemében, hogy kevesebbet
eszünk, többet mozgunk, számoljuk a kalóriákat, bizonyos élelmiszerekből
kevesebbet vagy épp többet eszünk, egyes élelmiszereket teljesen kiiktatunk,
táplálékkiegészítőket fogyasztunk. Amikor a test kevesebb ételt kap, máshonnan
igyekszik energiát nyerni. Az alapvető életviteli funkciók, mint hogy dobog a
szívünk, működik a keringésünk, emésztünk, lélegzünk, mind-mind energiát
követelnek. Ha a testünk nem tud ételekből energiát nyerni, akkor először a
glikogénraktárakhoz fog nyúlni. Szervezetünk a glükózfeleslegből glikogént
halmoz fel az izmok és a máj sejtjeiben. Így gyorsan energiához tud jutni.
Minden gramm glikogén 4 gramm vizet köt meg, amit elraktároz. Amikor a testünk
felszabadítja a glikogénraktárakat, akkor ez a víz is távozik. Az első leadott
kilókban tehát nincs zsír, csak glikogén és víz. A következő szintű
energiaforrást az izmokban lévő fehérjék alkotják. Ezeket gyorsan energiává
lehet alakítani, hiszen az izmok túlélés szempontjából csak másodlagosak
számunkra. Ezért érezheti azt sok nő, hogy fogyás után formátlan, petyhüdt.
Elégetünk ilyenkor némi zsírt is, de az izmok nyugalmi állapotban is sok
energiát égetnek el. Minél több az izom, annál könnyebb súlyunkat megtartani,
vagy akár fogyni belőle. A testünk sokkal könnyebben bánik el azzal, ha hiány
van valamiből, mintha többletet kell tárolnia. Abban a pillanatban, amikor
elkezdünk fogyókúrázni, a testünk sokkal hatékonyabban kezdi felhasználni a
rendelkezésre álló, kevés táplálékot, hiszen elsődleges célja továbbra is az
életben tartásunk. Pontosan tudja, ehhez mi mindent kell tennie. A felszabaduló
energiákat roppant precízen és hatékonyan kezdi el felhasználni. A
pajzsmirigyet is képes lassítani, hogy minél alacsonyabb lángon működjön az
anyagcserénk. A testben tehát elindul egy TÚLÉLŐ üzemmód. Ettől a perctől
nagyon keveset fogunk fogyni, még akkor is, ha még jobban visszacsökkentjük a
kalóriákat. Itt kapcsolódik be a depresszív hangulat, az ingerlékenység, a
csalódottság, a fáradtság (hiszen keveset eszünk, de nem fogyunk eleget). Ezért
nem győzöm hangsúlyozni, hogy a tartós megvonásokon alapuló, szénhidrát szegény
diéták ártanak is és folyamatos hízást eredményeznek hosszú távon.
Ennek ellenére rendkívül népszerűek ezek a fajta divatdiéták
és köztudatban ismert módszerek. Azt a vonalat képviselik, hogy fehérjét és
zsírt egyél bátran, de a szénhidrát ellenség. Természetesen van olyan
szénhidrát, ami valóban kerülendő, de az egészséges és hasznos szénhidrátok
fogyasztásának százalékos mértéke a tápanyagokon belül jóval kevesebb sok
esetben, mint amennyire szükségünk lenne. Van, aki egy ideig szépen fogy ettől
a módszertől a fent említett energianyerési és égetési folyamatok miatt, de
hosszan tartó szénhidráthiány esetén túlsúly
mellett nagy az esélye annak, hogy lelassul a pajzsmirigyműködés (már
vázoltam a pajzsmirigy bemutatásánál, hogy testünk szándékos életben tartás
miatt a minél kisebb terhelés érdekében képes erre, hiszen a pajzsmirigy az
anyagcserét blokkolva segíteni akar nekünk). Ráadásul a pajzsmirigynek
szénhidrátra lenne szüksége a normális működéshez. A lelassuló pajzsmirigy az
anyagcserét is lassítja, ami miatt a fogyás egyre csak nehezebb lesz. Előbb
vagy utóbb mindenki visszatér a "zabáláshoz", mert a folyamatosan kínzó
koplalás (a szervezet számára koplalás a tartós kalória és szénhidrát megvonás)
nem tartható fenn hosszú távon. A hormonok sem fogják engedni és mentálisan is
kimerülünk. Koplalás alatt azt értem, hogy 1000-1500 kalóriás diétát tart
valaki túlsúly mellett és jóval alapanyagcseréje alatt táplálkozik.
Szerencsétlen kombináció az, ha az alacsony kalóriafogyasztás nagyon alacsony
szénhidrát fogyasztással is párosul. Jobb eset, ha valaki rendes adagot eszik
kevesebb szénhidráttal (azaz nem ilyen alacsony összesített kalóriával).
Miért nem fogysz?
A
bélflóra nem egészséges, nem működik jól és a rossz baktériumok uralják. A
bacik egy saját összetétele nagyon makacs túlsúlyt okozhat. A cukrok ezt a
"beteg, hízásra sarkalló" bélflórát táplálják. Ráadásul a nem ismert
hormonegyensúly felborulására negatív hatással lehet a glutén vagy
tejfogyasztás, ha intoleráns vagy bármelyikre, mert a sérült bélflóra nem
működik jól. És egyes hormonális problémákra még nagyobb terhet ró a
gluténfogyasztás, pld. az alulműködő pajzsmirigyre biztosan.
Túl sok
a stressz az életedben. A mellékvese elfárad, ezért a pajzsmirigy úgy dönt,
hogy lelassítja az anyagcserét, sokkal könnyebb hízni és sokkal nehezebb fogyni
ezáltal.
A
mellékvese rengeteg kortizolt termel, mert túl sok ideig élsz stressz alatt. A
stressz bezavar a hormonháztartásba, emiatt a zsír örömmel lerakódik és nehéz
elégetni azt. A stressz hizlal.
Túl sok
a felesleges glükóz. Nagyon sok inzulint termel a szervezet, a sejtek
érzéketlenné válnak az inzulinra és ha a vérben kering az inzulin, a zsírégetés
nem érvényesül.
A vérbe
kerülő xenoösztrogének kiválasztása és likvidálása nagyon nagy feladat a máj
számára. A zsírsejtek megkötik ezeket, hogy ne keringjenek és ne okozzanak még
több kárt. Minél több az ösztrogén vagy xenoösztrogén, annál több a zsírsejtünk
is, mint tárolóhely.
A régóta
tartó drasztikus fogyókúrák és hízókúrák miatt az anyagcserében fejetlenség
uralkodik a szervezetedben. Folyamatosan túlélő üzemmódra kapcsoltatod a
szervezetes. A szervezet már annyiszor szenvedett alacsony kalóriák, megvonások
miatt, hogy nem bízik már benned és amit csak tud, elraktároz a zsírraktárakba.
Nem mozogsz
eleget. Minél több az izom, annál több zsírt tudnál pedig elégetni.
Olyan
ételeket is fogyasztasz, amelyekben sok a rejtett fruktóz. Ilyenek az
ízfokozók, gyorspácok, finomított és feldolgozott élelmiszerek. A fruktóz
jelenléte növeli a triglicerid szintjét, ami blokkolja a leptin jelenlétét az
agyban. Nem érzed ezáltal, hogy eleget ettél és állandóan éhes vagy mellette. A
leptinrezisztencia a pajzsmirigy alulműködését is eredményezheti.
Túl sok
a cukor, túl sok az inzulin, rosszul alszol (lehet, hogy nem is érzed), csökken
az alváshormon, nő a stesszhormon, nő a triglicerid szint, csökken a leptin
szint, nő az ösztrogén szint, csökken a progeszteron szint, lelassul a
pajzsmirigy, lelassul az anyagcseréd. Ördögi kör.
D-vitamin szinted lehet, hogy alacsony. D-vitamin receptorok a zsírszövetben is
vannak. Ez azért fontos, mert a D-vitamin hiány felszámolásakor az addig
takaréklángon működő zsírsejtjeid anyagcseréje felpörög, és így több kalóriát
égetnek el. A D-vitamin hiány a leptin hormon termelődését is megzavarja. A
szervezetünkben a zsírszövetünkben található leptin hormon feladata, hogy
csökkentse az étvágyunkat, ha már eleget ettünk. A D-vitamin hiány a
hasnyálmirigy inzulintermelődését is gátolja, így fokozza az
inzulinrezisztenciát. Csökkenti a testben az új zsírsejtek kialakulását, és azt
is képes befolyásolni, mennyit raktároznak a sejtek. A D-vitamin ezen felül
befolyásolja a szerotonin szintjét, mely az alvás minőségére és a hangulatra is
hat, így ezen keresztül közvetetten is részt vehet az étvágy alakításán
keresztül a testsúly szabályozásában. A D-vitamin szint vérvétellel
ellenőrizhető.
Hormonok és függőségek
Az éhezés és zabálás ritmikus váltakozását minden ember
megismeri legalább egyszer élete során. A nők jelentős része sajnos gyakran
ismétli ezt a folyamatot. Észrevétlenül rombolja mentális akaraterőnket az a
függőség, amely egyszerűen ellehetetleníti a fogyási szándékot. Sokan
legalábbis azt hiszik, hogy akaraterő kérdése az örökös sikertelenség.
Elárulom, hogy nem!
A testünk arra van programozva, hogy mindig a lehető
legjobban érezhessük magunkat és ennek előidézése a szervezet részéről
tudattalanul is a bűnbe csábít bennünket. A testünk a cukros, zsíros, sós
ételeket finomnak találja és az élelmiszeripar nem is spórolja ki a
feldolgozott élelmiszereiből ezeket a hozzávalókat. A női szervezet
hormonháztartásában ismert ösztrogénszint ingadozása vagy túltengése okán
folyamatosan vágyunk a cukorra. Ha édességet eszünk, dopamint termel a
szervezet, ettől remekül érezzük magunkat, ezért még többet szeretnénk enni
ezekből az ételekből. Emiatt alakul ki az ételfüggőség. Főleg a cukorért tudunk
megőrülni, és simán túl tudjuk enni magunkat kekszekkel, péksütikkel, csokival,
fagyival, sós csipszekkel, pizzával, édes üdítőkkel. Legkívánatosabb testünk
számára a cukor, zsír, só hármas kombinációja. Ezen termékek jelentős részét
fruktózzal édesítik, amely a telítettségérzést bezavarja a leptinen keresztül.
Ha ezeket esszük, nincs telítettségérzet és felszabadul a kábítószerként ható
dopamin is mellé.
Hogyan néznek ki az
előállított, finomított élelmiszerek, amelyeket annyira
szeretünk?
Ha megnézünk egy reklámot a tv-ben, azt sugallja felénk vakítóan
hófehér konyhában főző háziasszonyokkal, hogy a gyárakban előállított ételek
pont olyanok, mint amelyeket mi készítünk a saját konyhánkban. Az a benyomás,
hogy friss alapanyagokból, ugyanolyan főzési/sütési módszerekkel készülnek az
ételek. Hogy könnyítsék a dolgos hétköznapjainkat, helyettünk megpucolják az
élelmiszereket, fel is aprítják, meg is fűszerezik, előkezelik, becsomagolják.
Nekünk semmi más dolgunk nincs, csak ezt befejezni, felmelegíteni. Az élelmiszereket
gyártó cégek tehát nem mások, mint a szomszédasszonyunk, aki becsönget, hogy a
kezünkbe nyomja kedvességből a nekünk sütött almáspitét. De jó fejek!
Köszönjük!
Az élelmiszeriparban ma már élelmiszermérnökök készítik el
ezen ételek tervezését. Az ételebe
kerülnek emulgálószerek, habosítók, aromák, hajtógázok, színezékek,
állományjavítók, ízfokozók, kötőanyagok és még sok más. Míg mi apróra vágott
vöröshagymát teszünk a pörköltbe, addig a gyárakban aceszulfám-K,
ammónium-klorid, azodikarbonamid, foszforsav, nátrium-glutamát, fagyálló és
ehhez hasonló hozzávalók kerülnek az ételekbe. Mi is levesszük ezeket a polcról
hölgyeim a receptjeink szerint? Jelentős részük vegyszerek, amelyek persze
olyan mennyiségben kerülnek az ételekbe, amelyeket a hatályos jogszabályok
engednek, így gyakorlatilag legálisan és törvényesen kerülnek bele félkész
ételeinkbe, porokba és sokféle egyéb ételbe. Bajunk ezektől nem lehet(ne). Ezekkel
2 probléma merül fel. Egyrészt a cukrok, zsírok és a só, illetve egyéb
adalékanyagok kombinációja a kábítószerhez, nikotinhoz hasonló függőséget vált
ki. Az agyunk ilyen szer fogyasztásakor dopamint termel, amely jó érzést vált
ki. Másrészt sok adalékanyag xenoösztrogénként viselkedik, különösen a használt
csomagolóanyagok tekintetében (pld. a műanyag csomagolású folyékony anyagok és
zsírok xenoösztrogén alktotóelemei beszivárognak az ételbe), azaz negatív
hatással vannak a hormonháztartásra.
A nők sokkal gyakrabban válnak függővé.
Ennek oka, hogy
sokkal többször fogyókúráznak, mint a férfiak. Mivel sokan helytelen
módszerekkel, divatdiétákkal és kúrákkal végzik ezt, azaz keveset esznek, nem
sikerül sokáig kitartaniuk. Ezt a fázist az követi, hogy az éhezés után "túlevéses"
periódus következik. Erre pedig legalkalmasabb ételek az édességek:
szénhidrátok vagy cukrok, zsírok és sós ételek kombinációjával létrejött,
függőséget okozó élelmiszerek. Előfordult már veled, hogy brokkoliból vagy
kígyóuborkából tele etted magad? Nem sűrűn. A függőség rendszeresen ismételt étkezések
alapján születik, azaz folyamatosan sokat eszünk és még többet akarunk enni. Ha
pedig sokszor eszünk nagyon sokat, akkor a telítettség érzetre nem csak a
leptinszint lesz érzéketlen, hanem mi magunk is.
Észre vetted már azt, hogy akármennyire is tele vagy, a desszertnek mindig van hely? :)
Az ételfüggőség megszüntetése
Az ételfüggőség megszüntetésének 5 módszere van
1. Foglalkozol
magaddal, a mélyére ásol az evéssel összefüggő problémáidnak: környezet,
család, munkahely, párkapcsolat, támogatás, egészségügyi állapot, módszereid,
táplálkozás, sport, pihenőidő, alvás, helytelen szokások, függőségek.
2. Megváltoztatod
a kevésbé hatékony szokásaidat és új, helyes útra terelő szokásokat vezetsz be
ezek helyett: táplálkozás, mozgás, mentális kötődés magadhoz.
3. Stabilizálod
a vércukorszintedet, amely minden további hormonális baki első előidézője:
ennek módja a helyes táplálkozás.
4. Megvizsgálod, van-e bármilyen hormonális problémád, amely dominó-elv szerint
magával ránt több hormonnal összefüggő elégtelen működést is.
5. Tanulmányozod
és megérted a fejezetben leírt hormonális működést, az egymással szorosan
összefüggésbe hozható hormonok egymásra gyakorolt hatását, az ok-okozati
viszonyokat és ezeket tudomásul véve lépéseket teszel a hormonális egyensúly
stabilan tartásáért vagy helyreállításáért. E nélkül semmilyen fogyókúra nem
lesz tartósan hatékony és sikeres az életedben vagy hosszú távon találkozni
fogsz ezekkel, ha eddig elkerültek (túlsúly esetén ez tény és nem lehetséges
szövődmény). Úgy táplálkozni és úgy élni nem lehet, hogy mindent ki tudsz
iktatni, ami nem jó, de törekedni kell arra, hogy amit meg tudsz tenni
magadért, azt tedd is meg.
Eszközrendszere:
- teljes értékű élelmiszerek
fogyasztása, amelyek nincsenek feldolgozva,
- vércukorszint
stabilizálás: gyors felszívódású szénhidrátok megfelelő párosítású fogyasztása
- cukor, fruktóz,
feldolgozott, finomított ételek, búzaliszt oly módon történő beillesztése, amely támogatja a lassabb felszívódásukat
- xenoösztrogének kizárása,
amennyire csak lehetséges,
- megfelelő alvás és
stresszkezelés,
- hormonegyensúlyra való
törekvés tudatosan,
- tudatos magatartás ezek
betartásához: ezt neked kell akarni és csinálni.
Ha túlsúllyal küzdesz, fordíts megfelelő
figyelmet az egészségi állapotod feltárására. Ebben segítségedre lehet
endokrinológus, belgyógyász, diabetológus, obezitológus,
hormonspecialista orvos. Ha a hormonális eltéréseket időben észleled és
azokat kezelik, hatékonyabban és tudatosabban tudsz a testsúly kérdéssel
is foglalkozni. Légy körültekintő!