Inzulinrezisztencia témakörünk második állomása arra kitérni, hogy a helytelen, rendszertelen táplálkozásból, elhízásból eredő és akár genetikai okokra is visszavezethető inzulinválasz zavar milyen egyéb területekre hat negatívan. Gyakran olvasni, hogy az IR magával rántja a hormonrendszer többi elemét is. Ebben nagy igazság van, s mindjárt le is vezetem, mi mindenre lehet hatással. Ez viszont nem jelenti azt, hogy mindenkinél minden "elromlik". Azt viszont jelenti, hogy ezekre jóval nagyobb esély van folyamatosan maga inzulinszint esetén.

A női hormonrendszert érinti

Milyen hormonokat érdemes ismerni a női hormonháztartás tekintetében?

Ösztradiol

Főleg a petefészekben és a méhlepényben termelődik. Elengedhetetlen a peteéréshez, terhességhez, fogamzáshoz, csontállomány megőrzéséhez az ösztradiol megfelelő szintje. Részt vesz a koleszterin szabályozásában és a másodlagos nemi jellegek kialakulásában. Az ösztradiol termelés a menopauza idején szabálytalanná válhat és akár szünetelhet is.

LH (sárgatest serkentő hormon)

A sárgatest serkentő hormon az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik. A luteinizáló hormon idézi elő a peteérést, továbbá a petefészekben stimulálja a hormonok termelődését. Menstruációs zavarok, meddőség, menopauza fennállása esetén, valamint petefészek rendellenességek kivizsgálásában segít az LH szint ellenőrzése.

Prolaktin

Nőkben általában magasabb értékben található, mint a férfiaknál. Terhesség során a prolaktin szint akár a 10-20 szorosára emelkedik, majd szoptatás időszaka alatt fokozatosan visszaáll a normál értékre. Segíti a tejelválasztást és a szülés után gátolja, hogy a nőknél beinduljon a nemi ciklus. A magas érték hátterében állhat például csökkent pajzsmirigyműködés, vese, máj elégtelenség, stressz, vagy gyógyszerek is.

FSH (follikulus - stimuláló hormon)

Az FSH a normál működéshez elengedhetetlen a nőknél és a férfiaknál egyaránt, de a szervezetben történő kiválasztási folyamat nagyon eltér a két nem esetében. A petefészek tüsző érését és a petefészek hormon elválasztását serkenti. Általában az emelkedett FSH szintet meddőségi kivizsgálások során szokták kérni az orvosok. Emelkedett FSH oka lehet például menopauza, petefészek fejlődési rendellenesség hatása.

Progeszteron

Legnagyobb szerepe, abban van, hogy felkészítse a női szervezetet a terhességre. Előkészíti a méhet a petesejt beágyazódására. A vizsgálata segít feltárja a következő problémákat: meddőség oka, ovuláció idejének megállapítása, normál terhesség követése, méhen kívüli terhesség kimutatása.

Ezek ismeretében térjünk rá a petefészek és inzulin kapcsolatára.

A petefészek tartalmazza az emberi szövetek közül a legtöbb inzulinreceptort, így a leginzulinérzékenyebb szövetnek tekinthető. Az inzulin részt vesz a hormontermelés szabályozásában is.

A petefészek egyes sejtjei felelősek az ösztrogén előállításáért. Az inzulin a hormonrendszer több enzimét is közvetlenül képes aktiválni, így a magas átlagos inzulinszint a férfihormonok (döntően tesztoszteron) szintjének megemelkedését is eredményezi. Az előállított férfihormonok a petefészek sejtjeiben alakulnak tovább ösztradiollá, mely lépést az agyalapi mirigy FSH hormonja szabályozza. A tesztoszteron egy része a zsírszövetben ösztradiollá alakul. Részben ennek a magasabb ösztradiol és a tesztoszteron szintnek köszönhető a ciklus indítására alkalmas FSH-emelkedés elmaradása. A peteérés kimaradása a termékenység időleges elvesztését is eredményezi. A magas inzulinszint kedvezőtlen hatása még peteérés mellett is érvényesül, mert az inzulin miatt a progeszteron hatása csökken a nyálkahártyán, a korai vetélés rizikója pedig nő.

Az inzulin befolyásolja tehát a ciklust vezérlő óra működését is, így hatással van az FSH és LH egyensúlyra.

Az emelkedett férfi típusú (androgén) hormonok biológiai hatása is fokozódik az inzulin túlzott hatása esetén, mert a máj inzulinérzékenységének csökkenése, a májban termelődő szexuálszteroid-kötő fehérje (SHBG) mennyiségét csökkenti, így emeli a vér férfihormonszintjét. Ennek köszönhetők a férfihormon-túlhatáshoz köthető bőrtünetek megjelennek: az aknék, a bőr fokozott zsírosodása, a hajhullás, a fokozott szőrnövekedés.

Mellékvese kéreg - stresszhormonok

Az inzulinválasz zavara a vércukorháztartás labilitását, periodikus vércukorcsökkenések (hypoglykaemiák) kialakulását eredményezik. Az alacsony vércukorszint gyors elhárításában a mellékvesekéreg anyagcserehormonjának, a kortizolnak kitüntetett szerepe van.

A kortizolt stresszhormonnak is hívják. A mellékvese akkor termeli, amikor testünknek akcióba kell valamiért lépnie. Reggelente emiatt ébredünk fel, ez szabályozza a napi-éjjeli ritmusunkat. Veszély esetén a testünk több adrenalint és kortizolt termel. Segít vizsgaszituációban, stresszhelyzetekben. Az biztosan közismert, hogy a hormonháztartásra legnagyobb hatást a stressz fejt ki és sajnos negatív értelemben. A stresszt összefüggésbe hozzák több betegség kialakulásával. A magas kortizolszint tünetei végtelen hosszúak és egyik ezek közül a vércukorszint megzavarása. A mellékvese esetén is eljöhet az a pillanat, amikor a túl sok kortizol termelés miatt elfárad, kimerül. A pajzsmirigyünk ekkor úgy dönthet, hogy a mellékvese megóvása érdekében lassítja az anyagcserénket, ezzel szeretné a nyugalmi állapotunkat előidézni. A stressz szervezetre gyakorolt hatásának leggyakoribb tünetei az alvászavar, ingerlékenység, koncentrációs zavar, fogyási nehézség, túlzott evéskényszer, gyakori édesség iránti vágy. A kortizol egy nagy energiabomba. Olyan hatást kelt, mint a glükóz. Mindkét esetben cukor szabadul fel. A gond ott kezdődik, hogy a mellékvese az izmok és a máj raktáraiba jelzést küld, hogy glükózra van szükség. Ezáltal a vércukorszint megemelkedik, tehát inzulin is termelődik. Az inzulin elszállítja a glükózt a sejtekhez. A kortizol akcióra kész. Azonban, ha nincs vészhelyzet, nem kell életünkért futni, ugrani vagy fizikai erőfeszítést tenni, akkor ez a keletkezett glükóztöbblet parlagon marad felhasználatlanul és elraktározódik a zsírsejtekbe. Így történhet az, hogy a stressz hizlal. A kortizolszintet ugyanúgy stabilan kellene tartanunk, mint a vércukorszintet is.

Termelését az agyalapi mirigy ACTH hormonja szabályozza. Elválasztása élettani állapotban napi ritmust mutat, reggeli csúcsértékkel (08:00 körül), éjszakai alacsony értékkel (éjfél körüli minimum).

A kortizol napi ritmusa az anyagcsere szabályozásában, így az inzulinérzékenység fiziológiás napi változásában jelentős szerepet tölt be. A vércukor ingadozása, a vércukoremelés szükségessége miatti fokozott kortizoligény a kortizol napi ritmusának elvesztését okozhatja.

A növekvő zsírszövet a kortizol metabolizmusát is módosítja. A kortizol lebontása során keletkező biológiailag inaktív kortizont ugyanis a zsírszövet enzimrendszere újra kortizollá tudja alakítani. Ez lokális hatásként a bőr kortizoltúltermelésre jellemző eltéréseit vörös csíkok (striák) kialakulását eredményezi a törzs vagy a végtagok bőrén.

A mellékvesekéreg kortizolhormonja mellett a noradrenalin a fő stresszhormon, a mellékvesevelő terméke. Termelése a szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt áll. Az inzulinválasz változása, a vércukor labilizálódása a mellékvesevelő fokozott noradrenalin-elválasztását eredményezi. A noradrenalinszint emelkedése a stresszre jellemző tüneteket: a keringés gyorsulását, a pulzusszám és a vérnyomás emelkedését, nyugtalanságot, feszültséget eredményezhet. Éjszakai vércukorcsökkentést követő noradrenalin-kiáramlás az éberséget szabályozó agytörzsi központ  fokozott aktivitását eredményezi, mely felébredéshez, rémálmokhoz, nyugtalan alváshoz vezethet. Akik tehát gyakran ébrednek fel éjjelente, azoknál érdemes az inzulinháztartás alapos vizsgálata.

A pajzsmirigyet érintő hatások

A testsúly növekedésével a pajzsmirigyhormonok iránti szükséglet növekszik, mivel a pajzsmirigyhormonok a szervezet összes sejtjében szükségesek a normális működéshez.

• A nagyobb testtömeg tehát növeli a pajzsmirigyhormon-szükségletet, így a túlsúly növekedésével a pajzsmirigyhormonok termelését irányító agyalapimirigy-hormon, a TSH értéke emelkedik.
• Tehát maga az elhízás, a magasabb inzulinszint miatt sokkal nagyobb eséllyel növekedik a TSH értéke, ezért itt az állítás sajnos igaz, az inzulinrezisztencia mellett gyakori a pajzsmirigybetegségek megjelenése is.
  

Máj anyagcsere - Zsírmáj

Az inzulinérzékenység romlásával a máj anyagcseréje jelentős változásokat szenved. Klasszikus inzulinrezisztenciában a magas inzulinszint ellenére, az inzulin csökkent szöveti hatása miatt a máj nem tudja felvenni a vérből az étkezés során felszívott glükózt (ehhez ugyanis megfelelő inzulinhatás szükséges), így a máj a vércukorszintet helytelenül alacsonynak érzékeli, melyet a tárolt glikogén-raktárak lebontása során képződő glükózzal pótol. A raktárak csökkenése miatt a máj a cukor (a központi idegrendszer és a szívizom számára ez a kizárólagos üzemanyag) helyettesítésére alkalmas ketontestek képzését indítja el.

Ezek alapanyagai a zsírok, melyek a zsírszövetből mobilizált trigliceridek formájában szállítódnak a májba, majd a májsejtekben zsírcseppek formájában raktározódnak. A felhalmozott zsír a máj szerkezetének megváltozását eredményezi, megjelenik a zsírmáj jellegzetes ultrahangképe.

Az inzulinszekréció elsődleges zavarában a korai inzulincsúcs csökkenése vagy kimaradása miatt a máj étkezések közötti időszakban zajló glükózleadása nem gátlódik az étkezés idejére, emiatt a vércukor jelentős emelkedése jön létre az étkezés után közvetlenül. Ez a jelentős vércukoremelkedés váltja ki az inzulinválasz második hullámának jelentős megemelkedését, az inzulinválasz elhúzódását.

Összességében, ami a legtöbb nőt érinti:

Sajnos, nincs szerencsés helyzetben az, akiről diagnosztizáltan kiderül, hogy az inzulinháztartása sérült. A maga inzulinszint hatással van tehát:

• a női hormonok működésére
• a testsúlyunkra (és a testsúlyunk is hatással van az inzulinválaszra)
  
• férfi hormonok fokozott megjelenésére
• férfi hormonok megjelenése miatt fellépő tünetekre (hajhullás, szőrösödés, zsírosabb bőr)
• a stresszhormonok működésére
• a pajzsmirigy hormonok termelését irányító agyalapimirigy-hormon: a TSH szintjére
• a máj munkájára, ami által zsírmáj alakulhat ki
• ezen felül még nem említettem olyan klinikai tüneteket, amelyekhez már szakorvosi tudással kellene rendelkeznem, hogy felelősséggel tudjak ezekről beszélni, de a felsorolás sajnos nem véges ebben a posztban