Kosár
0
0 Ft
Idén mozogni fogok!
2021.02.19
Hogy legyen a célom kitartó?
Mert gyakran feladtam korábban....
Minden kövér lány vágyik arra, hogy sportos legyen. Legalábbis én sokszor dédelgettem azt az ábrándot, hogy fogom a kis edzőtáskámat, libbenek vele az edzőterem felé, lefutok 10kilómétert és izmos testemre ráomlik a magazin címlapjai alapján áhított göndör hajkoronám...
Az álomkép... ami képzeletben nagyon szép, de gyakorlatban kiábrándító a fizikai valóság egy kezdő számára.
Még 100 kg felett voltam bőven, amikor elkezdtem a fitnesz képzést. Fizikai teljesítőképességem révén nem voltam képes elsőre sikeresen elvégezni, kellett hozzá egy 2.0. év, ahol már több önbizalmam volt. Kilógtam. Hát hogy ne lógtam volna ki egy edzőképzésen, ahová éves múltra visszatekintő sportos, vékony emberek jelentkeznek?!
Mit is akartam én ott? Önmagam számára megtanítani azt, hogyan sportoljak.
Elfogyasztottam több személyi edzőt. Nem velük volt az alapvető gond, hanem azzal, hogy én speciális eset voltam. Egy 150+ kilós lány üldözési mániával lép egy izomszagú teremben, ahol a tesztoszteron az egekig szökik és a fitnesz modellek sminkben emelgetik a gép súlyokat. Na. Hát lássuk be, sokszor senkit nem érdekel, hogy TE kövéren ott vagy. Foglalkozik mindenki a saját sport céljaival, de egy duci lélek kivetíti másokra is azt, hogy Ő maga szégyelli a testét és az erőnlétét.
Izzadni, szenvedni, erőlködni és levegőt kapkodni nem felemelő érzés mások jelenlétében. Márpedig nekem ez irtó nehéz volt. 0 sportmúlttal, 0 múltbéli aktivitással. Azt sem tudtam jóformán, milyen izmaim vannak és milyen gépet hogyan kell használni, állítani.
2021. február. Szent fogadalmam erre az évre, hogy idén mozogni kezdek - újra.
Az egyetem és a céljaim háttérbe szorították a sportolást. Most, hogy tavasz közeleg, azt érzem, ezt is maximális szintre kell fejlesztenem saját magamhoz képest. Az alakformálás, az izomformálás időszaka következik.
Nem kergetek ám hiú ábrándokat. Lefogytam. Oké. Tudom, hogyan táplálkozzak helyesen. Oké. De nagyon szeretnék aktívan egészséges maradni és a sok ülőmunka miatt hetente többször sportolni.
37 éves vagyok, még időben alapozok meg egy nyugdíjas koromra jobb erőnlétet. :) Talán ebben nem tévedek. Bár, elég szomorú, hogy húszas éveimben és a harmincas éveim elején sem volt ez az életem sarokpontja. Na, van ez így. Az átlag ember nem sportol rendszeresen. Tudjuk. Nem kell egymást ámítani.
Alapvetően szeretem a súlyzós edzéseket, ezért is jelentkeztem nem csoportos edzőképzésre, hanem teremedzésre fókuszálva. Nem feltétlenül nagy gépekkel, hanem itthon is végezhető kézi súlyzós, step pados, gumiszalagos, gumiköteles, saját testsúlyos gyakorlatok a kedvenceim. Ebben szeretnék ismét sokkal proaktívabb lenni.
És hát a régi nagy álom.... "futadia"... ha tudna. :)
Mindig is csodáltam a Városligetben vagy most Szombathelyen a Tó körül futó embereket. Futóruha, futócipő, fitnesz óra. A maguk természetes módján, szinte lebegve... mint valami földönkívüliek vagy manók, akik súlytalanok. :) Számomra ez tényleg emberfeletti - mármint amit ők csinálnak. És én is akarom. Be kell valljam, akarok közéjük tartozni.
Jó. Azért egyik percről a másikra ez sem fog menni. Vélhetően ehhez is évek kellenek. De ha 40-es éveimben visszanézek, jó lenne, ha azt mondhatnám, 37 éves korom óta aktívan sportolok és futok heti rendszerességgel. :) Hogy így lesz-e csak egy dolgon múlik: rajtam. Megteszek-e ezért mindent vagy nem.
Na és akkor futás.... Meg próbálom összeszedni a következő posztra, hogy milyen fontos információkat tudok összeírni erről az edzőképzésen tanultak és szakmai könyvek alapján. Hiszen ezt is csak okosan lehet elkezdeni - persze először gyaloglással!