Sokszor merült fel bennem az évek alatt, ahogyan bárki másban is, hogy életünk végéig kalóriákat kell ahhoz számolgatni, vizsgálva a szénhidrát, fehérje, zsír arányokat, hogy a súlyreformban hatékonyan lehessünk?
Ez már mindig így lesz? Mindenképp ez szükséges a fogyáshoz, a helyes életvitelhez és az elért eredmények megőrzéséhez?
1) A legegyszerűbb válaszom a kérdéskörre: "A tudomány mai állása alapján a kalóriadeficit az egyetlen megoldás a tartós súlycsökkenéshez."
Mit jelent ez? Kalóriadeficit alakul ki, ha az az energia mennyiség, amit beviszel, kevesebb annál, mint amennyit leadsz. A bevitt energiát megesszük (tápanyagok formájában) és az ezekben lévő
kémiai kötések lebontásával átalakítja azt a szervezet az élettani
folyamatainkhoz (létszükséglethez: légzés, keringés, emésztés, látás,
stb.). Ha a bevitt energiából több van, mint amennyire szükség
van, akkor zsír formájában átalakulva hízásnak indul a "test". Ha pedig
a bevitt energiából kevesebb van, akkor a zsírraktár csökkenni kezd,
azaz fogyunk. (Súlytartásnál kalória egyensúlyban vagyunk, azaz
megközelítőleg annyit eszünk, mint amennyit le is adunk, így nincs
testsúlyváltozás).
2) Más szemszögből való válaszom a kérdésre egyértelműen ez: "Ha valaki súlytöbblettel él és fogalma sincs arról, hogy
egy nap milyen energiabevitel szerint táplálkozik, akkor nagy eséllyel
nincs egyensúlyban a táplálkozása, szinte egészen biztosan
kalóriapufferben étkezik, azaz jóval többet visz be, mint amennyi
energiát elhasznál a nap folyamán."
Irdatlan mennyiségű kalória halmozható fel látszólag kevés étkezéssel. A
finomított szénhidrátok (péksütemények, gyorséttermi hamburgerek, stb.)
olyan makrókkal rendelkeznek, ami miatt egy-egy gyorsétterem vagy
pékség látogatása utáni falatozás olykor kitesz egy egész napi menüt
egy-egy étkezésen belül (és hol van még a nap többi étkezése...?). Egy
hamburger 8-900kcal. Egy menü 1000-1500kcal között is lehet
és tegye fel a kezét az, aki mondjuk egy ilyen gyorsétteremben jól lakik egyetlen
hamburgertől, nem vesz mellé legalább egy üdítőt vagy sült burgonyát majonézzel?!
3) Tágabb értelemben vett válaszom a kalória számlálásra pedig ebből vezethető le. "A kalória számlálás az egyetlen olyan eszköz, amivel azt tudod mérni,
hogy mennyi energiát viszel be. A mérés egyben kontroll is annak
érdekében, hogy egyrészt ne egyél a szükségesnél kevesebbet és ne egyél a
szükségesnél többet sem."
A gyorséttermi hamburger, sült burgonya, üdítő, esetleg nasi esetén szinte biztosan nem számolsz kalória értékeket. A boltban vásárolt kakaós csiga esetén is ritka. Ha beugrasz a sarki boltba egy csokiért, jó eséllyel azt sem fogod beütni a kalória számláló appodba. De talán még appot sem használsz, ha ilyen ételeket veszel magadhoz.
Van ez a lelki dolog. Ha csalsz, akkor már nagyon csalsz. Nem kicsit, mert szélsőségesen gondolkodsz. Mindent vagy semmit alapon. Mert már úgyis mindegy. Ma már nem számít...
A kalória számolás egy eszköz. Egy olyan keretben való tartózkodás, ami a lelkedet tartja helyes síkon. Amit nem tudsz, az nem fáj. Amit tudsz, az viszont zavar. Tehát, ha úgy étkezel, hogy pontosan tudod, mennyit, miből és az teljes napra vetítve hogyan áll össze, vagyis nap végén van egy "napzáró" naplód a napodról, sokkal nagyobb esélyed van arra, hogy sikeres életmódváltó válik belőled.
A hangsúly nem a kalória számolásán van, hanem azon, hogy PONTOSAN TISZTÁBAN LEGYÉL azzal, adott napon mit eszel, mennyit eszel, mit teszel, miért teszed és hogyan érzed ettől magadat.
_________________________________________________________
