Pont az i-re

2022.06.04

Az utolsó  műtéthez képest kb 7 hétre rá fitnesz vizsgám lesz. Kifogásokat nem engedek bekúszni az életembe még úgy sem, hogy most aztán tényleg nagyon koncentrálnom kell és alig van időm magamra. Több száz oldalnyi elmélet, OKJ-s tétel sor kering a kezeim között, miközben 10-20 perces videókat gyártunk a programban és rengeteg a háttérmunka az 5. szakmai könyvem készületeivel is.

Az étkezés a fix pont.

Ha ezen elcsúsznék, borulna minden, mert nekem ez jelenti az egyensúlyt. Ha rendben van az emésztésem, a közérzetem, ha fitt és energiadús vagyok, minden sokkal könnyebb az élet más területein is. Semmivel sem lennék előrébb, ha az egészséges ételek helyett "mondván, most kell a glükóz az agyamnak", két pofára enném a csokit meg a pizzát, mert hogy "NINCS IDŐM"... Dehogy nincs időnk normálisan enni. Akinek van ideje rossz kaját enni, annak pont annyiba telne az is, hogy jó ételt választ még akkor is, ha mondjuk rendelnie kell.És ez az, amit nehezen fogok megérteni és elfogadni másoknál. "Nem volt időm" címszóval milliószor toltak már el Mentoráltak is kezdést és ennek a motivációs oldalát nem értem. Miért egyszerűbb berendelni a hamburgert vagy mátrai borzast, mint választani egy natúr húst zöldségkörettel vagy épp egy finom salátát. Amikor az élet más területein leterhelést kapunk, annyira könnyedén mondjuk azt, hogy "Most nem alkalmas az idő" a fogyásra. Hát én meg azt mondom, hogy tetézzük a problémákat, ha mindig csak halogatjuk a döntést. A másik kedvencem, hogy "Nincs időm olvasni", ezért az ingyenes anyagaimat sem használják rengetegen. Ha követném ezt a kifogásrendszert, akkor mit szóljak most én, főállású dietetikus jelöltként, íróként, mentorként, 3 OKJ-s tanfolyamot egyszerre végezve, több ezer oldalnyi tananyaggal a nappalim közepén, miközben videókat gyártunk, tartalmat gyártunk, 2 kis kutyáról gondoskodunk, könyvelőhöz járunk, nyomdába járunk, bevásárolunk, főzünk, füvet nyírunk, edzünk....Mégis van időm JÓL ENNI. És igen, néha én is rendelek kaját, mert annyira elfáradok ebben a sok feladatban így 5 héttel a műtétem után egy percnyi pihenő nélkül, hogy nincs erőm főzni. De nem pizzát választunk, nem szar kaját választunk, hanem tudatosan bökünk olyan ételekre, amelyek segítik a szervezetünket fitten tartani.Van itt egy jó kis kávézó nálunk a városban, ha nincs időm magamnak készülni, onnan szoktam hozni smoothie bowl-t, chia pudingot, elkészített salátákat. Vagy egy másik kedvenc étteremből levest szoktunk még rendelni (zöldbabgulyást). Nagyon-nagyon ritkán fordult az elő, hogy mi egy szar kaja mellett döntöttünk volna, szerintem idén ilyen nem is volt. Igen, ha visszagondolok, Vendellel mi szándékos cheatdayt nem is tartottunk. Mondjuk céljaink is voltak egész évben. A célok mindig rajtunk múlnak. Azok nem csak úgy jönnek, hanem döntések eredményei. Döntés volt a csoportos fitnesz képzés, a személyi edző képzés, a szakács képzés, az új program, az új könyvem, az új online felületem. Ezek szültek célokat. Ahogy a műtétem is. Célom volt pontot tenni 5,5 év végére.Piszok kemény volt, de nem tudok olyan időszakot felsorolni, amikor teljesen motiválatlan lettem volna, vagy feladtam volna mindenféle mélypont ellenére. Vettem házat, eladtam házat, költöztem 240 km-ra, egyetemet kezdtem, 3 másik sulit kezdtem, szerelmes lettem, szakítottam, újra szerelmes lettem. Rengeteg volt a munkám, a feladatom és büszke vagyok arra, hogy NEM ENGEDTEM EL a célokat, velük együtt a magamba fektetett bizalmat sem.Mindenkinek csak egy döntés kell, aztán persze jönnek hullámvölgyek, nehézségek és kemény időszakok, de ha a cél tényleg fontos, akkor annak elérése mindig az egyénen múlik. Feladni rohadt könnyű, kifogást gyártani mellé még könnyebb.Végig csinálni már valami egészen más lelki attitűddel jár. És minden ember tiszta lappal indul, mindenkinek van esélye, lehetősége végig csinálni vagy feladni. Hogy kiből lesz örökös feladó vagy kiből lesz sikersztori, mindig egy emberen múlik: RAJTAD! Senki máson! Lehetsz sikertörténetes vagy lehetsz kifogásgyártó. És lehetsz kifogásgyártóból végül sikersztoris.


ÉS A FAL! Ami előtt annyiszor álltam Anyukámék udvarán . A fal, ami őrzi a duci árnyékomat és a boldog új testképet is. A before oldalon egy kétségbeesett lány voltam, aki nagyon akart változni. Az after oldalon pedig ott egy küzdő: dietetikus(jelölt), edző(jelölt), szakács(jelölt), sikersztoris, szerelmes lány. Az a lány, aki mindig is lenni akartam!