Semmelweis Egyetem - Tényleg belevágok!

1,5-2 éve, ha valaki azt elmondja, hogy én 2018. szeptemberében a Semmelweis Egyetemre fogok járni, azt mondtam volna, hogy összekever valakivel. Mások gyerekkorukban eldöntik, hogy orvosi vagy egészségügyi pályára szeretnének menni, nálam ez a kattanás életem derekán jött el, 34 évesen. A semmiből tulajdonképpen. Nem ismertem ilyen irányú vágyat magamban egészen addig, míg nem kezdtem el először középfokon komolyan tanulni és tájékozódni a témában. Aztán egyszer csak fellobbant a láng, tényleg váratlanul és nem eresztett el többé, nekem egyetemi diploma kell. Januárban beadtam a jelentkezésemet a FELVI-n keresztül és júliusig vártam, hogy megérkezzen az eredmény. Dietetika szakot céloztam, sajnos lecsúsztam, de több szakot jelölve végül csak sikerült bekerülnöm. Őszintén szólva azóta nem is biztos, hogy bánom, mert jobban átlátva a tantárgyakat, beszélgetve felsőbb évesekkel és tájékozódva úgy érzem, ha nem sikerül átjelentkeznem jövőre szakváltásra, akkor a népegészségügy is tökéletes irány lesz a táplálkozástudományi mester szak előtt. Rengeteg olyan biológiai, anatómiai, biofizikai és élelmiszerrel kapcsolatos kérdést boncolgat a szak, ami nagyon hasznos és érdekfeszítő számomra. Kudarcként is megélhetném, hogy nem az álomszak az enyém. De nem sikerülhet mindig minden azonnal. Lefogyni sem tudtam 12 éven át, miért adná az ég azonnal a dietetikusi pályát a kezembe? :)

Hosszabb úton, de el fogok jutni addig, hogy komoly prevenciós megoldásokat és diétás terápiás tanácsadást tudjak nyújtani anyagcserezavarokkal, cukorbetegséggel és egyéb betegségekkel küzdők számára is táplálkozástudományi szakemberként. Hosszú, kemény és tartalmas évek elé nézek.

Utoljára 13 éve ültem főiskolán. A közgáz sem volt könnyű az egyetemi szintű matematika, a gazdasági statisztika és számviteli tantárgykörök szempontjából, ám az egészségügyi tematika ennél jóval nehezebb. Az anatómia, a biofizika, a mikrobiológia, az általános kémia és biológia tárgyakon túl számos olyan vállvaját fogom megismerni az orvosképzési területnek, ahol a népegészségügyi vonalat körbe tudom járni. S egészségügyi pályát tekintve szűz diákként sokkal nagyobb bennem a lelkesedés, mint a félelem, mégis felkészültem arra, hogy ez bizony kemény menet lesz. 17 tantárggyal indulok neki rögtön. Nekem ez izgalmas, várakozással teli, hiszen álomból lett valóság. Meglévő hivatásból átevezés merőben más pályára talán vakmerő és meglepő. Nekem örömteli, kicsit gyerekded szenvedéllyel teli.

Annyira túlfűt az izgalom, hogy még fekvőbetegként is képes voltam a neten összerendelni pár fontos iskolai kelléket. Ismétlem, fontos kellékeket. :D Mert az első és legfontosabb minden tanulásnál a SZÍNorgia. "Posztit" mániás vagyok, a tankönyvekben régen is mindig jelölgettem a fejezeteket. Imádok színes tollakat és szövegkiemelőt használni, a füzeteim mindig szivárvány színben pompáznak. Vizuális típus vagyok, ez a tanulásban is segítségemre van. Erről, a tanulási technikáimról, jövő héten fogok írni egy komolyabb bejegyzést, mert így iskolakezdés elején sokaknak lehet néhány olyan tippem, ami nekem bevált, s talán másoknak is segít. Ez igaz lesz mind a sima tárgyakra és mind a nyelvi készségek fejlesztésére is. Az én füzeteim mindig tele vannak ragasztgatva színes posztitokkal, ahol a lényeget, a kulcsszavakat egyedi módon jelenítem meg. Mivel jövő héten már egyetemi padban ülök, hozom is Nektek az első hét jegyzeteit, színes-szagos vázlatait, hogy meg is tudjam mutatni, mire gondolok. Jujj, de izgulok!

Jövő héten elkezdődik tehát az egyetemi életem és 4 évre bebetonozom magam. Hihetetlenül várom, számolom a napokat. :)

Életmódprogramos követőim pedig biztosan örülhetnek, mert abból, amit tanulok, életmód coachként mindent át fogok NEKIK adni, ami hasznos az élelmiszer készítésről, a testünk működéséről, stb. Gyakorlatilag ott lesznek velem az egyetemen. :) Csak gyógyuljon a kezem... :)