SENORITA PROGRAM CSOMAGOK

2022.09.19

Miről fog szólni a Senorita?

Talán kezdjük az elején. Miért kapta a program a Senorita nevet?

Egy kövér lány voltam, aki egész életében le akart fogyni. Sokáig nem tudtam, hogy a bennem lakozó személyiségek miért csatáznak egymással. Hogy egyáltalán miért találkozom más és más arcaimmal, s miként kellene ezeket kezelnem. Nőként sok szerepet öltünk magunkra, még az előtt is, hogy párra lelnénk. Amikor csak az ÉN lakozik a lelkünkben és nincs mellettünk más, már akkor is sokféle módon jelenünk meg a napjainkon. Minden azzal kezdődött nálam a személyiségfejlesztésemben, hogy boldog akartam lenni. Viszont nem feltétlenül tudtam, ez mit is jelent. Elvárásokat támasztottam az elképzeléseimmel szemben, s ha bármi másként alakult, mint azt ahogyan én vázoltam kötelező kimenetelként, rögtön falakba ütközött az aktuális álomképem.

Valahogy ilyen módon találtam rá az életemben az ételre, mint vigaszdíjra, mint egy láthatatlan barátra, aki sosem bánt, aki sosem beszél vissza, aki mindig örömet akar okozni és aki feltétel nélkül ki is elégíti a vágyaimat. Elég morbid, hogy maga az evésélmény képes volt vágyakat teljesíteni. Akárhogyan is próbálom elfelejteni azokat az éveket, amikor szó szerint a zabálás adott értelmet mindennek, mégis emlékszem a pillanataimra, amikor szemet hunytam a következmények felett, azért, hogy csak ott, az adott pillanatban hadd ehessek. Elvesztettem a kontrollt, pusztán azért, mert a folytonos kudarcaim, ellenállásaim okán akartam egy biztos menedéket. A világunk ilyen, főleg a magányban. Ha nincs egy másik pólus, ami feltétel nélküli örömforrás, akkor keresünk egy káros szenvedélyt, amiben megtestesítjük a látszatboldogságot. Ez érvényes arra is, ha teljesen egyedül töltünk el estéket és arra is, ha benne ragadunk olyan boldogtalanságokban, amelyekből félünk kiszakadni.

Nálam többszörösen nehezített volt a kiszakadás az evéskényszerből. Részben beleszőttem magam kritikán aluli férfiak hálójába, akik kihasználtak, nem szerettek eléggé, akik szeretetéért bármire hajlandó lettem volna. Másrészt nem találtam megfelelő kiteljesedést a munkámban sem. Meneteltem előre robotüzemmódban, de nem volt szenvedély és küldetés a hétköznapjaimban. S mikor már maga az ételfüggőség okozta kövérségem el is szigetelt a külvilágtól, még jobban beletemetkeztem a munkába, amit tulajdonképpen sosem szerettem. Csak azért süllyedtem bele nyakig, mert ez volt az egyetlen általam uralt terület, amiben szinte csak rajtam múlott minden, azaz, ha én bele tettem az energiát, akkor annak látszata volt. Így hát munkamániám még inkább eltolt az aktív életformától, a szükségesnél is több időt ültem ahelyett, hogy kimozdultam volna a négy fal közül.

Ebben az örökké tartó szürke tengerben kerestem a kiutat. Hogy lehetnék tényleg boldog? Akárhogy is próbáltam rájönni, egyre csak nőtt a személyiségeimre rátelepedő kételyek száma. Több arcom volt: erős, független nő; karrierista, gátlástalan munkatempójú nő; boldogtalan, megtört nő; kihasznált, kizsákmányolt, összetört nő; akaratgyenge, megalkuvó nő; stresszfüggő nő; ételfüggő nő; magányos nő; depresszív, elszigetelt nő; változni akaró nő; boldogságot és kiteljesedést kereső nő, lelkes nő.

Ezek az arcok szüntelen váltakoztak. Egyszer elhittem, hogy erős és független énem eltiporja a boldogtalan és összetört mivoltomat. Máskor pedig visszarántotta a megalkuvó és akaratgyenge szerepköröm a változni akaró nőt, aki ki akart teljesedni. Sosem volt állandósság. Mindig akadtak szakadások, amelyek visszarántottak vagy épp lendületbe hoztak.

Bárhogyan is igyekeztem, nem értettem sokáig: Ki vagyok én? Erre a kérdésre egész életünkben kereshetjük a megfelelő választ, ha nem fedezzük fel az önfejlesztés csodáját. Neveltetésünk, környezetünk, személyiségjegyeink által vezérelve vagyunk valamilyenek és legtöbbször pont ez korlátoz bennünket abban, hogy nyithassunk a világ felé.

Meg kellett keresnem magamban arra a válaszokat, hogy ha tisztában vagyok a túlsúlyproblémám alap gyökerével, miszerint azért vagyok kövér, mert állandóan és sokat eszem, akkor miért nem vagyok képes ezen változtatni. Hiszen a megoldás egyszerű: ezt hagyjam abba. Mégsem tettem. Nem tudtam befejezni a soha múlni nem akaró evést és mintha megszűnt volt a tér-idő, nem érdekelt semmi más a pillanat adta örömforrásnál: enni, sokat enni.

Nem volt más választásom: a mélyére kellett ásni annak, hogy miért cselekszem ellentétesen, mint ahogy élnem kellene a változáshoz. Elcsépelt önismereti tréning szlogenekkel volt tele a padlásom, mert a "higgy magadban" és a "bízz magadban" elvek kimondva buzdítóak, de a gyakorlatba átültetni ezeket már nem könnyű. Hiszen hogyan valósítsam ezt meg, ha nem tudom, hogyan kellene tennem.

Így kezdődött az én harcom az ételről való leszokásról és ezt fogom nektek a Senorita programban elmesélni.


Senorita csomagok


Senorita program | 3 hetes étrend e-book

Az e-book tartalma: bővített Senorita program e-book 3 hetes variálható étrend bővített tananyag, főzést támogató rendszer és tippek programod megvásárlásával megajándékozunk egy 3.500 Ft-os kuponnal, amelyet 3.500 Ft értékben felhasználhatsz a Duciforradalom Senorita kollagéntermékekre 2022. novemberétől programodat és kuponkódodat a program vásárlásától számítva 10 munkanapon belül továbbítjuk részedre SZÁLLÍTÁSI  MÓDKÉNT KÉRLEK EZT VÁLASZD: SENORITA PROGRAM E-BOOK

3 500 Ft