Társadalom kritika – miért szép a duciság?

2018.09.05

Beírom a google-ban a 'diet' angol nyelvű szót és 652 millió találat érkezik rá. Életünk egyik olyan témája, amely a világon mindenhol napi szinten előttünk lebeg. Vagy érintettek vagyunk mi magunk, vagy a családtagjaink, de mindenképp elmondható, hogy mindenkinek van olyan ismerőse, aki túlsúllyal küzd - legyen az kisebb vagy nagyon extrém súlyprobléma.

Természetes, hogy mindennapjaink meghatározó fogalma ez, hiszen maga az étel létezésünk üzemanyaga a víz mellett. Nem tudjuk hanyagolni. Eszünk, emésztünk és jó esetben súlyt tartunk ezzel, rossz esetben az egyenlet mögött kalória puffer marad. Ha többet eszünk, mint amennyit fel tud használni a szervezet energianyerésre és életfunkcióink működtetésére, akkor egész egyszerűen hízunk. Így gyarapszik testünk zsírraktára. A széf. Az atombiztos páncél, amibe betenni nagyon könnyű, onnan kivenni már sokkal nehezebb. Ha kiveszünk, nincs rá garancia, hogy nem teszünk vissza újra, s az esetek nagy részében pontosan ezen a síkon mozogva űzzük a jojo effektust. Hízunk-fogyunk, hízunk-fogyunk hosszú éveken keresztül, míg nem felbukkannak az ennek következtében kialakuló hormonális problémák, a bőr rugalmasságának vesztése, az anyagcsere betegségek, az ételintoleranciák, a bélflóra kóros elváltozásai, a hangulat ingadozások, önértékelési problémák, evészavarok és párkapcsolati sikertelenségek/nehézségek.

Részemről egészen biztosan egy társadalmi kritika az, hogy mélyen elítélem azokat a kezdeményezéseket, hangzatos propagandákat, csoportosulásokat, amelyek az elfogadást népszerűsítik.

Ezek ugyanis minduntalan arról szólnak, hogy kérdés nélkül mindenkit és mindent el kell fogadni úgy, ahogy éppen van. Ez rettenetesen káros a társadalom egészére. Azok a problémák, amelyek destruktívak más emberekre nézve is, nagyon egészség rombolók, önértékelésben és önbizalomban félrenevelők, hazug ámítások. Nem kell mindent elfogadni, azért, mert a társadalom egy része saját sikertelenségeit szeretné véka alá rejteni és bukott fogyókúrákkal, akaraterő hiányával, motiváció nélküli, kitartásban nem jeleskedő példával arra buzdít, hogy AKÁRMILYEN IS VAGY, FOGADD EL MAGAD ILYENNEK.

Sajnos én is beleestem abba a csapdába, hogy kitartásom vagy akaraterőm lankadásával önigazolást kerestem azoknál az influencereknél vagy insta sztároknál, akik népszerűségüket ennek a mentalitásnak köszönhetik. "Teltkarcsúan is nő a nő. Legyen alma, körte vagy bármilyen testtípusú egy nő, az úgy szép, amilyen. Nem számít a súly, a forma, a narancsbőr. Lényeg a kerekded forma, a szép arc, a magabiztos kisugárzás és máris Tiéd a világ." Hány olyan cikkbe vagy média riportba botlottam már bele, ahol a szépség nem egyenlő a karcsúsággal, ahol a duci is pont olyan vonzó és normális, mint az átlagos test. És pont ebben rejlik az egész rendszer csapdája. A "fogadd el magad" jeligével örömködő hírességek, újságírók vagy youtuberek elkövetik azt a hibát, hogy a duciságot a külső szépséggel és hamvassággal azonosítják. Tipikus Hófehérke esete. Gyönyörű piros almába harapott. De mi van belül? Meddig szép a piros alma? A duciság semmilyen értelemben nem lehet alternatívája az elfogadásnak, mert a duciság egyenlő azzal, hogy súlytöbblettel terheled a testedet. 


Nézzük meg a túlsúlyt érintő problémakört, ha nem a külsőségekre gondolunk. Hogyan érzékeli a szervezetünk a súlygyarapodást?

Ahogy a testtömeg nő, elsősorban a zsírszövet szaporodik. Ez a szövet oxigént és tápanyag dús vért igényel. Ahogy az oxigén és tápanyagigény nő, a szervezetben keringő vér mennyisége szintén megnő. Minél nagyobb mennyiségű vért kell az artériákon keresztül naponta szállítani, annál nagyobb az artériáknak a falára nehezedő nyomás. Így alakul ki a magas vérnyomás.

A testtömeg növekedése általában a vér inzulin szintjét is megemeli Az inzulinszint emelkedése megvastagítja az erek falát, ami szintén vérnyomásemelő hatású.

Az elhízás a 2-es típusú cukorbetegség egyik vezető oka. A szervezetben található nagy mennyiségű zsírszövet érzéketlenné teszi szervezetünket az inzulinnal szemben, így a cukor nem képes a sejtekbe jutni, tehát a vérben marad, vagyis magasabb lesz a vércukorszint.

Az elhízás alma típusa (előbb vagy utóbb) magas vérzsír-szinttel és koleszterin-szinttel párosul akkor is, ha egyébként egészségesnek tartott élelmiszereket fogyasztunk. Amennyiben nemcsak a táplálék mennyiségét, hanem a minőségét sem választjuk meg helyesen, az tovább rontja a helyzetet. Idővel a kedvezőtlen vérzsír összetétel érelmeszesedéshez vezet. Az érelmeszesedés következtében koszorúér-betegség, illetve stroke alakulhat ki. A szívet ellátó artériák falában lerakódó zsíros, majd elmeszesedő lerakódások eredményezik a koszorúér-betegséget, amelyeken véralvadék is kiválik. Az idő előrehaladtával a plakkok beszűkítik a szívet ellátó ereket, ezáltal kevesebb vér látja el az oxigénigényes szívizmot. A szív csökkent vérellátása mellkasi fájdalmat okoz. Ha egy beszűkült artériában vérrög (trombus) képződik, vagy egy máshonnan jövő vérrög megakad, akkor az adott ér által ellátott szívizom nem kap megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot, ami szívinfarktushoz vezet. Az elhízáshoz kapcsolódó érelmeszesedés megjelenik az agyat ellátó artériákban is. Ha egy beszűkült ér által ellátott agyterület nem kap elég oxigént és tápanyagot, az stroke-ot eredményez. Ha valaki elhízott, nagyobb a kockázata a stroke kialakulásának.

A túlsúlyos betegek álmukban időről időre abbahagyják a légzést, két apnoe között pedig sokszor elviselhetetlenül horkolnak. Az alvás során a felső légutak elzáródnak, súlyos esetben ez gyakori éjszakai ébredéshez és nappali fáradtsághoz vezet. A legtöbb alvási apnoéban szenvedő beteg túlsúlyos.

Számos daganattípust hoztak kapcsolatba az elhízással. Többek között a vastagbél, a végbél, a nyelőcső, a vese, a mell és a prosztata daganata is ilyen.

Amikor az ember elhízik, a zsír a májban is felszaporodik. Extrém fokú elhízás már működésében is zavarja májat, sőt évtizedek alatt májzsugor is kialakulhat.

Mivel az elhízott emberek vérkoleszterinszintje rendszerint magasabb, kövér embereknél nagyobb a koleszterin-epekövek kialakulásának kockázata. A túl gyors fogyás - pl. több mint 2-4 kiló hetente - fokozhatja a koleszterinkövek kialakulásának veszélyét.

A zsírszövet a többi szövethez képest fokozott mértékben bontja a szexhormonokat, ezzel csökkenti a fogamzóképességet mind férfiak, mind nők esetében. Az elhízás terhességi diabéteszhez és más rendellenességhez vezethet terhesség során, de fokozza a születési rendellenességeket is.

A hasi zsír ösztrogént termel, amely felborítja a női hormon háztartást. Ez az a motor, ahol minden mindennel összefügg, így az egész női hormonrendszert felboríthatja. Kialakul számos társprobléma is, például pajzsmirigy működési zavarok, inzulinrezisztencia.

Azok számára is magas a túlsúly kockázata, akinek édesanyja már túlsúlyos volt a szülésnél. Aki császármetszéssel született, nem kapta meg a vaginális szülés "baktériumos zuhanyát", ami az egész immunrendszerben fontos szerepet játszik - így az allergiák, ekcéma, asztma, ételintolerancia, a túlsúly és egyéb betegségek kialakulásának is magasabb lehet az esélye.

Az életünk során megharcolt testsúly reformjaink mindenképpen negatívan hatnak a lelki világunkra és önértékelésünkre, ha sikertelenségként könyveljük el ezeket. Azaz egyfolytában fogyókúrázunk, majd eszünk ismét és örökösen kínlódunk a megoldás után áhítozva. Folyamatos szégyenérzet, lelkiismeret-furdalás, vágyott alak utáni sóvárgás és egyéb lelki gát jellemzi a testünkkel kapcsolatos problémánkat.


A hangsúly azon van, hogy kiutat keresve őrlődünk a fogyás és az elfogadás között. Ez pedig azért van, mert a cél sosem teljesül be, ezért keressük a felmentést a fogyókúráktól merőben más irányvonalak elméleteiben. Szimpatizálunk azokkal az irányelvekkel, amelyek az önmagunk elfogadásáért buzdítanak, mégsem tudunk nyugalmat találni ezekben sem. Hiszen nem erre vágyunk valójában. Ha erre vágynánk, ha elfogadást várnánk a világtól súlytöbbletünkre, akkor bennünket nem érdekelne az elhízásunk. De lényegében minket érdekel legjobban. Hiszen naponta találkozunk a minket felzaklató tünetekkel:

  • nem tudsz elmenni egy strandra, mert iszonyatosan rosszul érzed magad fürdőruhában (de akár ruhában is) és folyton azt érzed, mások megbámulnak,
  • nem tudsz önfeledten szeretkezni a pároddal, mert állandóan takargatod magad előtte, akkor is, ha ő nem szól és akkor is, ha csesztet miatta,
  • nem tudsz egy jót kajálni mások előtt, mert kövér vagy és mindig azt gondolod, lenéznek így kövéren zabálva,
  • dugiban eszel, a férjed előtt is titkolod, ne lássa senki, minden fiókban találni egy nyomot ezekre,
  • nincs egy olyan ruhád, amiben elégedetten nézel a tükörbe, mert kirajzolódik a hasad, feneked, a narancsbőröd, a hátad
  • feszengsz társaságban, mindig húzogatod a pólót a hasadon, mert felcsúszik a hurkáidon,
  • nem tudod keresztbe tenni a lábadat egy asztalnál ülve, pedig sokkal nőiesebb lennél,
  • ruhavásárláskor soha nincs a méretedben, de ha épp találsz egy kincset, tök mindegy milyen, viszed haza, mert a méreted (végre), aztán otthon végig nézed a "majd belefogyok" ruháidat, hogy milyen szépek,
  • nem mersz elmenni edzőterembe, mert te vagy a legkövérebb és azt gondolod, kiröhögnek,
  • a férjed megnéz minden csinosabb nőt és szólni sem mersz neki, mert tulajdonképpen mindegyik jobban néz ki nálad és arra vágysz, hogy rád is újra így nézzen,
  • nem tudsz önfeledten rohangálni a gyerekeddel a játszótéren, mert utol sem tudod érni a lihegésed mellett, fárasztó vele minden játék
  • haragszol az anyósodra, ha csipkelődik, hogy kikerekedtél és bánatodban megeszel 3 palacsintát (tudod, hogy igaza van, pont ezért vagy bánatevő),
  • utálod az utcában futó nőket, mert sokkal jobban vágysz arra, hogy te is ott fuss, de inkább megnézel még egy részt a sorozatodból, mert majd akkor mész sportolni, ha már fogytál egy kicsit és már jobban nézel ki sportruhában,
  • a szülői értekezleten elbújsz a hátsó sorba, ha lehet, észre se vegyenek, mert a tipp-topp anyukák mögött jobb, ha senki nem lát meg és már itt megfogalmazod a fogadalmat, holnaptól belehúzol,
  • ez az év volt az utolsó kövér évem... hányszor mondtad már ezt születésnapodon vagy szilveszterkor?
  • a céges bulin utálsz a kollégákkal iszogatni, nem érzed jól magad, mennél haza mielőbb... hiszen folyamatosan frusztrált vagy a súlyod miatt,
  • az orvosodhoz már nem is mész szívesen, mert már százszor megjegyezte, hogy nem ártana pár kilót lefogyni,
  • a piacon utánad kiabálnak az árusok, hogy van nagy méret is a ruháikból,
  • rendszerint feltankolod a kamrádat egészséges dolgokkal, amelyek nagy része rajtad rohad, mert soha nem kezdesz bele a kúrába és lejár a szavatosságuk,
  • rendszeresen bevásárolsz táplálékkiegészítőket, tele a szekrényed, de legtöbb fel sincs bontva utána,
  • mindig kitalálod, hogy neked otthon kell fitnesz gép, meggyőzöd magad, hogy igenis fogsz sportolni, ha otthonra veszel egyet és ez mindent meg fog változtatni.... majd ruhaszárító lesz és meg tudod számolni a kezeden, hányszor használtad az első hónapokban
  • vérképed árulkodik arról, hogy életmódot kellene váltani, de még a diabétesz kapujában sem tudsz uralkodni a falánkságodon
  • hormonális problémáid vannak, rendetlenkedik a pajzsmirigyed, az inzulinszinted, a menstruációd és még ez sem zökkent ki, mert úgy érzed, van még időd... majd holnap.


Naponta találkozunk azokkal a problémákkal, amelyek nem külsőségekről szólnak. Olyan tényekkel, amelyek egészségügyi és mentális defekteket hoznak az életünkbe. Folyamatosan harcolunk a testsúlyunkért, a testsúlyunkkal. Nem vagyunk nyugodtak, mert nem vagyunk elégedettek. Nem hagyjuk abba, mert újra és újra szembesülünk azokkal a gátakkal, amelyek belülről fakadnak, a testünkben zajlanak és nem arról szólnak, hogy a duci test kerekdeden is szép vagy sem. Az elhízás nem esztétikai kérdés. Az elhízás egészségügyi és minőségi kérdés.

Kövéren az életünk soha nem lesz olyan, mint amilyen valójában lehetne, mert örökösen szenvedünk valamely velejáró szövődményétől - legyen az lelki vagy fizikai teher, esetleg betegség. Egyik áldozata vagyok a "kövéren is szép vagy" ámításnak. Magamat csaptam be, amikor beletörődtem a sikertelen, megrekedt próbálkozásaimba és elhitettem magammal, hogy nem én vagyok a hibás, hanem a világ nem fogad el engem.

Ma iszom annak a levét, hogy régebben hittem a lelkemet nyugtató könnyebbig útban. Ha akkor hamarabb észbe kapok, ma biztosan nem szenvednék súlyos árat. Túl vagyok életem első testrekonstrukciós felkar műtétjén, mindkét oldalon. A jobb oldal gyönyörűen gyógyul. A bal oldal pedig egyfajta büntetés, az egykori evéskényszer eredménye. Teljesen kiszámíthatatlan egy műtét után fellépő sebgyógyulási zavar. Beleestem és bár csendben és türelemmel bírom, nem kívánom senkinek az ezzel járó - leginkább - mentális terheket. Például a vércseppektől itatott kádat, az ijedtséget, amikor nem tudod eldönteni, hogy a vérzés a gyógyulás része vagy indulnod kellene a kórházba.

Mindez elkerülhető lett volna az életemben, ha időben leteszem a kifogásokat és a kibúvók helyett választom az életet az evés helyett. Ma már letettem a voksom az életem mellett, de hosszú idő volt eljutni az evéskényszerből odáig, hogy képes legyek különbséget tenni az étel mint üzemanyag és az étel mint kényszeres jutalomforrás között. Hosszú még az utam, de egészen biztos, hogy soha nem fogok visszafordulni. Történetemmel pedig igyekszem megmutatni másoknak a legfontosabb üzenetemet, hogy legyenek nálam okosabbak és ne várjanak tovább. Nincs értelme. Minden halogatott nap fokozza a későbbi szenvedést, a feladatokat és hosszabb fogyási tervet eredményez. Nem kell rohanni. A fogyás egy lelkileg és fizikálisan is megterhelő folyamat, amelyre akkor van ideje az embernek, amikor még nem beteg. Ha már beteg vagy, akkor a belső ingerek helyett már külső tényezők is motiválnak. Ne várd meg, hogy Téged is rákényszerítsen az élet a döntésre. Van időd, ha időben kezded el. Startolj ma!

Ne hidd el azok szavát, akik abban erősítenek, hogy fogadd el magad ducin. Ne tedd! Nincs pozitív hozadéka annak az életedre nézve, hogy túlsúllyal küzdesz. Előbb vagy utóbb meglesz a böjtje, megérkeznek a fizikai jelek, hogy változtatnod kell... Eltölthetsz még jó pár évet hamis képzetek között, de ahogy telik az idő, a szervezet reagálni fog. Az is előfordulhat, hogy sem a vérképed, sem az energiaszinted nem jelzi, hogy teher a testednek a súlytöbblet. De a tested tűrőképessége is véges és hirtelen fog segélykérően válaszolni. Egyféleképpen tud figyelmeztetni: egészségügyi problémákkal, hormonális zavarokkal és lelki nyugtalansággal reagál. Ma még lehetsz egészséges és szép ducin, holnap már nem biztos, hogy megköszönöd a társadalmilag kifogásolható elfogadási hullámot. Megalkuvás, önámítás, kifogások övezik. Te légy okosabb! Élj inkább!

Kétoldali felkarplasztika - 3 hetesen (előtte/utána). Bal oldalon sebgyógyulási zavarral, sebnyílással. Jobb odalon tökéletes. :)
Kétoldali felkarplasztika - 3 hetesen (előtte/utána). Bal oldalon sebgyógyulási zavarral, sebnyílással. Jobb odalon tökéletes. :)