Tudatos életmódváltók

2021.03.08

Nem árulok el nagy titkot, ha korábban már olvastad bármely ingyenes könyvemet. Abban hiszek, hogy a szervezetünk nem tolerálja a szélsőséges módszereket, hiszen állandósságra törekszik.

Ha ebből kibillentjük, azt nem viseli jól.

Ennél fogva a koplalás - hízás váltakozásában sem leli örömét. Ebből következik, hogy ha partnerré szeretnénk kérni az életmódváltó terveinkben, akkor nagy túlsúly esetén kerülnünk kell az indokolatlanul alacsony kalóriabevitelt, az egyoldalú tápanyagok eltolódást egyik vagy másik irányba. Egyensúlyra kell hangolódni, mert ez az egyetlen állapot, amit képesek vagyunk kitartóan, megingás nélkül, tartósan folytatni.

A fogyás kulcsa pedig ebben rejlik: hosszú távon fenntartható táplálkozási mintát kell felvenni, amelyek be tudunk tartani falásrohamok nélkül, könnyedén tudunk összeállítani költséghatékonyan és nem igényel sok tervezést.

Ezért hiszek a szénhidrát - fehérje - zsír bevitel "normális" arányaiban, azaz abban, hogy egyik oldalra sem billen a konyhamérleg nyelve. A mai tudomány állása szerint az a kiegyensúlyozott táplálkozási minta, ha étrendünk kb 45-55%-a szénhidrát, 30%-a fehérje és legkisebb arányban zsírt tartalmaz. Ezek az arányok nem kőbevésettek.

_________________________________________________________

Szentül hiszek abban, hogy a tudatos vásárló tud csak lefogyni!

A fejlett, információs társadalmakban a populáció egyre nagyobb része fér hozzá naprakész és pontos tényekhez, amelyeket felhasználva igyekszik döntéseit racionalizálni. Az ismeretek széles körű elterjedése kétélű fegyver, hiszen nem csak a hiteles és pontos információk hozzáférhetőek, hanem egyre több a szándékos megtévesztő, vagy áltudományos információ is (pld. manipulált élelmiszerek, táplálékkiegészítők, étrend-kiegészítők, fogyást "segítő" készítmények).

Ebben a megközelítésben értelmezhető, hogy a tudatos fogyasztás nem más, mint a fogyasztó előre megfontolt, valamilyen szempontokat fokozottan figyelembe vevő, vásárlói döntéseiben tetten érhető magatartásforma. Ez a definíció, azonban nem tekinthető egységesnek, a különböző szakirodalmak eltérő módon magyarázzák és árnyalják a tudatos fogyasztás fogalmát.

A tudatos fogyasztó tudatosan választ és tervez! Ez a megállapítás, bár evidensnek hathat, mégsem teljesen egyértelmű:

  • A tudatos fogyasztó igyekszik elkerülni, hogy átverjék.
  • A tudatos fogyasztó tájékozott, ismeri az alapanyagokat, a tápanyagokat, a táplálkozással kapcsolatos fogalmakat.
  • A tudatos fogyasztó tájékozott a termékek vagy szolgáltatások áráról, minőségéről és ennek alapján választja ki a saját maga számára legmegfelelőbbet.
  • A tudatos fogyasztó aktívan használja a saját magára vonatkozó ismereteit - pld. glutén, tej és egyéb allergén anyagok, ízfokozók, tartósítószerek, kalória igény, makró arányok, stb. tekintetében.

A tudatos fogyasztót elsősorban a tájékozottság, és a tettrekészség különbözteti meg a "hagyományos" fogyasztótól, képes arra, hogy önállóan döntsön arról, mit vásárol és miért teszi ezt.

Annak eldöntése, hogy a fogyasztók miért egy terméket részesítenek előnyben egy lényegében hasonló termékkel szemben, mérhetővé válik, amely nagy segítség egy-egy termék, vagy szolgáltatás megalkotásának tervezésekor. A tudatosan megalkotott termék preferálttá válik a tudatos fogyasztók között, így biztosítható a termék, vagy szolgáltatás folyamatos helyzeti előnye versenytársaihoz képest.

Révén az élelmiszeripar profitorientált, mindegyik gyártó / szakértő saját igazságaival, vagy részigazságaival igyekszik elérni a fogyasztók bizonyos rétegeit. Így nem csoda, hogy számos alkalommal szembesülünk az egymásnak ellentmondó tartalmakkal, amelyek olykor még egy-egy téma szakavatott művelőjét is elbizonytalaníthatják.

A tudatos fogyasztók jelenléte nem feltétlenül jelent minden esetben helyzeti előnyt, hiszen látható, hogy a hangzatos szlogenek, a kerülőutat kínáló szolgáltatások és megtévesztésen alapuló termékek sajnos még mindig a fogyasztók szélesebb rétegéhez jutnak el.

Erre jó példa a számtalan divatdiéta, az ezekhez kapcsolódó termékek, amelyek közül a legtöbb épp olyan álságos emberi tulajdonságokra alapoz, mint a hiúság, vagy éppen az akarat hiánya. Erre céloznak, atombiztos nyilakkal. "2 hét alatt 10kg", "csökken az éhségérzet", "szénhidrát-csökkentett", "gluténmentes", "mindenmentes"... Ezzel hatnak, ezzel próbálnak csalogatni.

A tudatos fogyasztók tábora azonban nem dől be ezeknek az alaposan átgondolt elemeknek, és keresik a valódi eredményeket hozó megoldásokat. Ez utóbbi gondolatra építő szakértő gárda jelen van, de nehéz a dolguk. Ide tartozom én is, hiszen arra próbálok ösztönözni mindenkit, hogy csodaszerek és gyors fogyást ígérő programok helyett válassza azt, ami valóban hatásos, fenntartható és maradandó eredményt is ad.

_________________________________________________________

Élelmiszer fogyasztási szokásainkat tekintve jelentős változások következtek be az utóbbi három évtizedben. A fogyasztói társadalom legelső információhordozója, ami mind a mai napig igyekszik "megfogni" a potenciális vásárlókat, a reklám volt.

Ez az, ami manapság káoszt eredményez az életünkben, pláne, ha fogyni szeretnénk.

Révén az élelmiszeripar profitorientált, mindegyik gyártó / szakértő saját igazságaival, vagy részigazságaival igyekszik elérni a fogyasztók bizonyos rétegeit. Így nem csoda, hogy számos alkalommal szembesülünk az egymásnak ellentmondó tartalmakkal, amelyek olykor még egy-egy téma szakavatott művelőjét is elbizonytalaníthatják.


Az élelmiszer választási preferenciáink jelentősen eltérhetnek. Van, akinek kizárólag az ár szabja meg egy termék értékét, akár legyen szó annak "olcsóságáról", vagy éppen "drágaságáról". A tudatos fogyasztót azonban az anyagi kereteken felül egyéb szempontok is motiválhatják egy-egy élelmiszercsoport vagy adott élelmiszer fogyasztását tekintve. Aki fogyni szeretne, arra ez duplán igaz. Őszintén kérdezd meg magadtól, vásároltál-e már valaha azért terméket, mert azt gondoltad róla: egészségesebb, mint a többi, pld. egy cukormentes csoki, egy cukormentes joghurt, egy szénhidrát csökkentett kenyér is ide tartozik. Ugye, hogy előfordult már?!

_________________________________________________________

Létezik egészségtudatosság nélkül helyes életmód?


Egészségtudatosság, milyen szép szó.

Talán az egyik leginkább parázs vitákra okot adó terület, hogy melyik is az az élelmiszer, amely kétséget kizáróan egészséges. Erre aligha létezik egyértelmű válasz, hiszen a kérdésfelvetés önmagában hibás. Hiszen ez a kategória, bár vitathatatlanul létezik, inkább egyfajta szájhagyomány útján terjedő "mítosz", amelyet időnként egy-egy hitelesnek tűnő, de sokszor tudományosnak nem nevezhető forrás is megerősít.

Legjobb példa talán a bio élelmiszer, ahol természetesnek értelmezhetjük az "egészségességet". És azonnal az jut erről eszébe mindenkinek: drága, illetve igaz-e, hogy tényleg bio a bio termék?

Legfontosabb preferenciák az "egészségesség" tekintetében hogy alacsony legyen a termelésükkor felhasznált vegyszerek mennyisége, kíméletesen csomagolják azokat, ne tartalmazzanak adalékanyagokat, tartósítószereket, ízfokozókat, lehetőleg minél kevésbé szennyezzék előállításkor a környezetünket.

Egy tudatos vásárló szerintem ekkor válik tudatos fogyasztóvá és életmódváltóvá, ha ezeket igyekszik előnyben részesíteni:

  • Válassz helyi termelőt, például a helyi piacon, ha van rá lehetőséged!
  • Egyél szezonális zöldségeket és gyümölcsöket!
  • Ne pazarolj! Ennek módszere az idő és költséghatékony módszertan, az előrefőzés, a dobozolás, a helyes tárolás!
  • Étkezz egészségesen, ami azt jelenti, hogy részesítsd előnyben a minél természetesebb élelmiszereket, az ízfokozóktól és hozzáadott adalékanyagoktól minél inkább mentesített termékeket!
  • Főzz saját magadra! Az otthon készített étel az egyetlen, amiről biztosan tudod, hogy alapanyagát hol szerezted be, az ételt mivel ízesítetted, hogyan tároltad főzés után és azt is tudhatod ezáltal: mennyi kalóriát tartalmazott megközelítőleg! :)