Nem árulok el nagy titkot, ha korábban már olvastad bármely ingyenes könyvemet. Abban hiszek, hogy a szervezetünk nem tolerálja a szélsőséges módszereket, hiszen állandósságra törekszik.
Ha ebből kibillentjük, azt nem viseli jól.
Ennél fogva a koplalás - hízás váltakozásában sem leli örömét. Ebből következik, hogy ha partnerré szeretnénk kérni az életmódváltó terveinkben, akkor nagy túlsúly esetén kerülnünk kell az indokolatlanul alacsony kalóriabevitelt, az egyoldalú tápanyagok eltolódást egyik vagy másik irányba. Egyensúlyra kell hangolódni, mert ez az egyetlen állapot, amit képesek vagyunk kitartóan, megingás nélkül, tartósan folytatni.
A fogyás kulcsa pedig ebben rejlik: hosszú távon fenntartható táplálkozási mintát kell felvenni, amelyek be tudunk tartani falásrohamok nélkül, könnyedén tudunk összeállítani költséghatékonyan és nem igényel sok tervezést.
Ezért hiszek a szénhidrát - fehérje - zsír bevitel "normális" arányaiban, azaz abban, hogy egyik oldalra sem billen a konyhamérleg nyelve. A mai tudomány állása szerint az a kiegyensúlyozott táplálkozási minta, ha étrendünk kb 45-55%-a szénhidrát, 30%-a fehérje és legkisebb arányban zsírt tartalmaz. Ezek az arányok nem kőbevésettek.
_________________________________________________________
Szentül hiszek abban, hogy a tudatos vásárló tud csak lefogyni!
A fejlett, információs társadalmakban a populáció egyre nagyobb része fér hozzá naprakész és pontos tényekhez, amelyeket felhasználva igyekszik döntéseit racionalizálni. Az ismeretek széles körű elterjedése kétélű fegyver, hiszen nem csak a hiteles és pontos információk hozzáférhetőek, hanem egyre több a szándékos megtévesztő, vagy áltudományos információ is (pld. manipulált élelmiszerek, táplálékkiegészítők, étrend-kiegészítők, fogyást "segítő" készítmények).
Ebben a megközelítésben értelmezhető, hogy a tudatos fogyasztás nem más, mint a fogyasztó előre megfontolt, valamilyen szempontokat fokozottan figyelembe vevő, vásárlói döntéseiben tetten érhető magatartásforma. Ez a definíció, azonban nem tekinthető egységesnek, a különböző szakirodalmak eltérő módon magyarázzák és árnyalják a tudatos fogyasztás fogalmát.
A tudatos fogyasztó tudatosan választ és tervez! Ez a megállapítás, bár evidensnek hathat, mégsem teljesen egyértelmű:
- A tudatos fogyasztó igyekszik elkerülni, hogy átverjék.
A tudatos fogyasztó tájékozott, ismeri az alapanyagokat, a tápanyagokat, a táplálkozással kapcsolatos fogalmakat.
A tudatos fogyasztó tájékozott a termékek vagy szolgáltatások áráról, minőségéről és ennek alapján választja ki a saját maga számára legmegfelelőbbet.
A tudatos fogyasztó aktívan használja a saját magára vonatkozó ismereteit - pld. glutén, tej és egyéb allergén anyagok, ízfokozók, tartósítószerek, kalória igény, makró arányok, stb. tekintetében.
A tudatos fogyasztót elsősorban a tájékozottság, és a tettrekészség különbözteti meg a "hagyományos" fogyasztótól, képes arra, hogy önállóan döntsön arról, mit vásárol és miért teszi ezt.
Annak eldöntése, hogy a fogyasztók miért egy terméket részesítenek előnyben egy lényegében hasonló termékkel szemben, mérhetővé válik, amely nagy segítség egy-egy termék, vagy szolgáltatás megalkotásának tervezésekor. A tudatosan megalkotott termék preferálttá válik a tudatos fogyasztók között, így biztosítható a termék, vagy szolgáltatás folyamatos helyzeti előnye versenytársaihoz képest.
Révén az élelmiszeripar profitorientált, mindegyik gyártó / szakértő saját igazságaival, vagy
részigazságaival igyekszik elérni a fogyasztók bizonyos rétegeit. Így nem
csoda, hogy számos alkalommal szembesülünk az egymásnak ellentmondó
tartalmakkal, amelyek olykor még egy-egy téma szakavatott művelőjét is
elbizonytalaníthatják.
