Az én történetem

2020
2020

Ételfüggő és extrém elhízott voltam

A szó minden értelmében. Több mint 10 éven keresztül szenvedtem átlagon felüli kövérséggel.

Ételfüggőnek lenni egyenlő azzal, hogy:

  • minden egyes napon nekivágsz a fogyókúrának, aztán estére már elhagy az erőd és dobsz mindent, mert nem bírod...
  • minden érzelmi megterhelésre vagy akár boldogságra az étellel reagálsz tudat alatt, gyógyír, örömfokozó, bánatűző, nyugtató és megoldás mindenre...
  • mindenki bánt azért, mert nem tudsz lefogyni, örökké a fejedhez vágják, hogy "két hétnél tovább úgysem bírod", "mindenki le tud fogyni, csak te nem akarod...", "nem kell enni, mozogni kell és fogysz..."...
  • mindig magadat okolod, ha valami nem sikerül és még jobban bele menekülsz az evésbe, ami az egyetlen bázisod, a biztos pont...
  • gyakorta zugevő vagy, mások előtt titkolod és szégyelled is...
  • nagy eséllyel akartál már más miatt lefogyni, másnak ebben megfelelni, vagy talán hagytak már el azért, mert duci vagy, esetleg nem kellettél olyan embernek, aki nem tudott így elfogadni...
  • milliószor próbáltál megváltozni, de mindig történt valami, ami visszalökött az önsajnálatba vagy a tehetetlenségbe...

Én mindig harcnak éltem meg, akárhányszor belevágtam egy fogyókúra-projektbe. Mindig azt hittem, ezúttal sikerülni fog. Mert igenis akartam. Nagyon lelkesen, tele tervekkel vágtam az útnak. Megvettem az összes csodaszert, topshopos kütyüt, fitnesz bérletet, fogyi shaket, fogyasztó övet, zsírégető krémet. Kipróbáltam a létező összes sztárdiétát, gyors fogyásokat ígérő programokat és méregdrága, néhány hetes életmódprogramokat 3-4 heti étrenddel.


Az az igazság, hogy mindig, minden próbálkozásom esetén teljesen egyedül voltam. Hiába volt mellettem biztató család, barátok vagy épp egy életmódprogram, amihez kaptam étrend kiegészítőt és fogyi tippeket, rajtam nem segített senki és semmi igazán. Számtalan orvosnál jártam: obezitológusnál, endokrinológusoknál, dietetikusoknál, hormonspecialista főorvosnál, belgyógyásznál, de sehol nem kaptam olyan átütő löketet, ami végérvényesen megoldotta volna a problémámat.

Nem egyszerűen kövér voltam. Beteg voltam. Kényszeres evő, visszaeső, ételfüggő, akaratgyenge, kólafüggő, ízfüggő. Ezekkel mind egyszerre kellett megküzdenem.

Inzulinrezisztens és magasvérnyomással küzdő voltam, úton a diabétesz felé.


Mi volt számomra az áttörés?

2017. január. 12 évig tartó fogyás-hízás után a tudományoz fordultam. Korábban kipróbáltam mindent, amit mások javasoltak, pont ezért kerültem oly sokszor tévútra. Úgy éreztem, itt az idő, hogy kigyógyítsam saját magam az érzelmi evésből és a kényszeres evésből úgy, hogy tényleg értem a táplálkozás tudományát.

Több mint 90 könyvet olvastam 3 év alatt a táplálkozással, táplálkozáspszichológiával, coachinggal, stresszel, emberi szervezettel, kémiával, mikrobiológiával kapcsolatos témakörökben. 11 képzést végeztem el és újra egyetemi padba ültem, hogy dietetikus lehessek.

Nem csak csinálni, pontosan átlátni, megérteni és tudni akartam: mi történik az emberi szervezetben, hogyan működik az anyagcsere, hogyan kapcsolódik az endokrin rendszer az idegrendszerhez illetve az emésztőrendszerhez és hogyan tudok megfelelő önkontrollt beépíteni a gondolkodásomba az evéskényszer leküzdéséhez.

Az áttörést egyértelműen az hozta el, hogy 5 területet egyszerre, de apró lépésekben változtattam meg:

  1. gondolkodásmód, mentális tudat és lelki állapot
  2. tudatos tervezés, célkitűzés, akcióterv szerinti haladás
  3. táplálkozás
  4. testmozgás
  5. tanulmányaim és életvitelprogramom - itt szereztem igazán tapasztalatot